Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

kerülnek a bizottságba.11 Szembetűnő, hogy a javaslat mellőzte a bizottsági tagság virilis jogcímen történő megszerzését.

Az indokolás általános része hivatkozott arra, hogy mindaddig, amíg nem kerül napirendre a közigazgatás átfogó reformja, elodázhataüanul szükséges a törvényhatósági bizottság újjászervezése, mert a régi rendelkezések alapján megválasztott törvényhatósági bizottságok — tehát nemcsak a fővárosi — „a megváltozott korszellemben semmiképpen sem képviselik a törvényhatóságok közönségének valódi akaratát”.12 A kilátásba helyezett „elodázhatatlan” reformokat elsőként a fővárosban kell keresztülvinni, mert csak így érhető el, hogy a törvényhatósági bizottság ösz- szetétele a közönség teljes bizalmán nyugodjon, s „egészséges életműködésre” legyen képes.13 A javaslat körmönfont érveléssel igyekezett legitimálni a virilizmus mellőzését. „A javaslat ebben a kérdésben nem elméleti alapból indult ki, hanem itt egyedül az a közmeggyőződéssé érlelődött felfogás szolgált irányadóul, hogy a teljesen átalakult életviszonyokra való tekintettel a székesfőváros törvényhatósági bizottságánál a virilis rendszer továbbra fenn nem tartható.”14 Az indokolás a továbbiakban hivatkozott a háborús években tapasztalt „határtalan és hirtelen” vagyoneltolódásokra, aminek következtében vagyontalan emberekből „máról-holnapra” milliomosok lettek. Ennek következtében a fővárosban nem érvényesülhet a virilizmus legfőbb erénye, mármint az, hogy a virilis bizottsági tagok „értékes konzerváló erő”-vel fogják gazdagítani az önkormányzati testületet (megjegyzem, az iménti - értékes konzerváló erőre hivatkozó — érv gyakorta csendül majd fel a „hagyományos” vármegyei virilisek védelmében). A virilizmus mellőzését a javaslat intellektuális szempontokkal is igazolni igyekezett, amennyiben a főváros választóinak „értelmi színvonalá”-ban kellő garanciát látott arra nézve, hogy a megválasztandó bizottsági tagok működésük során nem egyes társadalmi rétegek, hanem az „egész fővárosnak minden vonatkozású érdekeit” fogják képviselni. Az „intellektuális” virilizmus preferálása jegyében fogant elgondolás szerint bizonyos állások illetve tisztségek viselői,

11 32. szám. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról. In: 1920. évi február hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. (NI 1920.) I. kötet.

Budapest, 1920. 214.

'2Uo. 213. uUo. 213-214.

14 Uo. 214.

64