Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

a javaslat szerint 20-an - az MTA elnökétől a kincstári jogügyi igazgatóig — automatikusan tagjai lesznek az eljövendő fővárosi törvényhatósági bizottságnak.

* * *

A virilisekkel szembeni ellenérzésekhez a főváros rendkívül dinamikus, ám sokak szemében visszatetszést keltő fejlődése is hozzájárulhatott. Budapest kiegyezést követeién fellendülő gazdasági élete — aminek következtében a provinciális Pest-Budából egy közel milliós lélekszámú, európai léptékű nagyváros lett, annak minden erényével és árnyoldalával — strukturálisan átrendezte a legtöbb adót fizetők társadalmi összetételét is, amennyiben a hagyományos, főként házingatlanra alapozott legtöbb állami egyenes adót fizető virilisek mellett a mobil tőke reprezentánsai a századfordulóra számottevő közgyűlési pozíciókat szereztek. Függetlenül attól, hogy — átlépve a 20. századba — a mobil tőke virilistáival szemben a tradicionális, házingatlan-tulajdonos virilisek bizonyultak aktívabbnak a főváros közgyűlésében, a virilizmussal szembeni, változatlanul a demokratikus deficitre hivatkozó ellenérvek nem veszítettek jelentőségükből.15

Az 1920-as javaslat tárgyalása idején azonban — okulva az 1918/19-es tapasztalatokon is — már kifejezetten nem a törvényhatósági demokratizmus növelése vezérelte a jogalkotót a fővárosi virilizmus eltörlésekor, jóllehet a választójog — még ha külső hatásra és csak átmeneti jelleggel — kétségkívül szélesre tárta a kapukat a választópolgárok előtt. A virilizmus intézménye egyértelműen a letűnt liberalizmus politikai és társadalmi ideáira emlékeztette az új hatalmi elit exponenseit. Ennek megfelelően a virilizmus száműzése nemcsak egyszerűen a múlt megtagadását, hanem a szabadelvű politikai hagyománnyal való szembehelyezkedést is markánsan kifejezésre juttatta. Paradox módon a választójog demokratikus kiterjesztése — ezzel párhuzamosan a virilizmus száműzése — volt szükséges ahhoz, hogy a budapesti városházán hatalomra segítse a demok15 A fővárosi virilizmus úttörő és mai napig egyedülálló elemzéséhez lásd: l 'Őrös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. A fővárosi törvényhatósági bizottság dualizmuskori politikai arculatához lásd: Sipos András: I 'árospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, é. n. 28-64.

65