Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

lomra kerülő ellenforradalmi rendszer azonban igen gyorsan napirendre tűzte a „bűnös Budapest” megrendszabályozását.

A nemzetgyűlés 1920. március 29-i ülésén a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja fővárosi képviselője, Usetty Ferenc interpellációval fordult a belügyminiszterhez a budapesti törvényhatósági választások ügvében, jóllehet a nemzeti konzervatív fővárosi erők már 1919 ősze óta készültek a hatalomátvételre. A szenvedélyes hangvételű interpelláció mielőbbi törvényhatósági választásokat sürgetett a fővárosban a „magyarság” és a „kereszténység” érdekében, hiszen a honatya meglátása szerint a „magyartalan” és „kozmopolita” Budapest életét még mindig a „régi szabadkőműves Wirtschaft” irányította. „Itt tisztogatásra van szükség,”— adott iránymutatást — „mert csak a kaftán változott meg, de a szellem ugyanaz maradt”.9 * Válaszában Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök és belügyminiszter sietett megnyugtatni képviselőtársát, hogy a fővárosi törvényhatósági bizottságról, illetve annak megválasztásáról szóló törvényjavaslat már előkészület alatt áll. Amúgy pedig a kormány az interpellációt megelőző napokban Sipőczjenő tiszti ügyész személyében kormánybiztost nevezett ki a főváros élére, ami egyebek mellett azt bizonyítja, hogy régóta foglalkoztatják a kormányzatot is a főváros ügyei.111

Az előkészület alatt álló fővárosi törvényjavaslatot pedig hamarosan április 17-én a nemzetgyűlés elé terjesztették. Az átmenetinek — háromévi időtartamra — szánt törvény egyik legfontosabb intézkedéseként radikális mértékben, 400-ról 200-ra kívánta leszállítani a törvényhatósági bizottság létszámát, mégpedig oly módon, hogy míg 180-an választás révén jutnak tagsághoz, addig 20-an állásuknál illetve tisztüknél fogva

,J Ag 1920. évi február hó 16-ára hirdetett nemzetgyűlés naplója. (NN 1920.) 2. kötet. Budapest, 1920. 296-298. A fővárosi törvény revíziója azonban az új kurzus régi követelései közé tartozott, hiszen pl. a Keresztény Szociális Gazdasági Párt 1919. szeptember 24- én közzétett programja is tartalmazta e célkitűzést, egyúttal követelték a közigazgatás korszerűsítését és a virilizmus eltörlését is. Lásd: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Gergely Jenő — Glatz Ferenc — Pölöskei Ferenc. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1991.23.’ '

"'A kormány 1920. március 24-én hosszas sajtótalálgatásokat követően Sipőcz Jenőt nevezte ki a főváros kormánybiztosává, akinek legfőbb feladata a keresztény nemzeti kurzus - törvényhatósági választásokat követő — városházi hatalomra kerülésének előmozdítása volt. MOL K. 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 125. doboz. 1920. március 24. Lásd még: Sipőczjenő kormánybiztos nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak. Fővárosi Hírlap, 1920. április 7.

63