Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

sei kell foglalkoznia: hogy a nagy közigazgatási reformokra egyelőre alig kerülhet sor.”2

Amikor 1920. őszén közismertté vált, hogy az akkor még kisgazda iniciatívák alapján megálmodott közigazgatási reformok nemcsak a szervezeti kereteket — elsősorban is a törvényhatósági bizottságot — érintik, hanem ezen túlmenően centralizáló törekvéseket is előirányoznak, nagyfokú bizalmadanság kísérte nemcsak a kormányon belül, hanem az alkotmányvédő szerepben önmaga előtt tetszelgő vármegye részéről is az autonómiát csorbító közigazgatási reformtörekvéseket

.3

A korszak számottevő alkotása, a csak hosszas vajúdás után világra jövő, a közigazgatás széles spektrumának újraszabályozási igényével fellépő, a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. tető alá hozatala volt.

* * *

A közigazgatás és a politika szoros kapcsolatára, összefonódásaira is tekintettel a 20-as évek közigazgatási vitáinak kereszttüzében gyakorta állt a törvényhatósági bizottság összetételének a változása, ezen belül is a legtöbb adót fizetők, az ún. virilisek reprezentációja. Jogos ugyanakkor az az ellenvetés, miszerint már jóval korábban, 19. századi magyarországi bevezetése óta parázs vitákra adott alkalmat a virilizmus. A világháborús összeomlást megelőző hetekben dolgoztatta ki a belügyminisztérium - hogy csak egyetlen, késői példára hivatkozzunk - a törvényhatósági városokról szóló törvénytervezetet. Míg korábban, az 1870-es, 1880-as években rögzült normák szerint fele-fele arányban vettek részt a virilisek és az összes választók által választott városatyák a törvényhatósági bizottságban,4 * addig ezt a kiegyenlített arányt a javaslat jelentékenyen átalakította. Míg az összes választók által választottak aránya változatlan marad, addig a virilisek a bizottság 1 /4-ét alkották volna, s további 1/82 A közigazgatási reform a Magyar Jogászegyletben. Magyar Közigazgatás, 1920. május 23.

3 Ruszoly József: Alkotmányjogi reformtörekvések az első nemzetgyűlés idején. Acta Jur. etPol. Szeged. XXI. kötet. Szeged, 1974. 11-34.

4 Az 1886. évi XXI. te. szerint a törvényhatósági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót - föld-, ház- és kereseti adót — fizető állampolgárokból, felerészben pedig a választóközönség választottjaiból áll.

60