Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
ad — 1/8-ad arányban a munkások képviselői, illetve a szakszerűség képviselete jogcímén választott tagok kerültek volna a bizottságba.5 Csakhogy másról vitatkoztak a legtöbb adót fizetők kapcsán 1920 előtt, mint azt követően. Míg a „békeidők” vitáinak kereszttüzébe elsősorban a virili^mus intézménye került — kidomborítva annak antidemokratikus karakterét —, addig 1919/1920-at követően — igaz, utóbb burkolt formában — már magukról a virilisekrú, közelebbről a virilisek vallási hovatartozásáról szóltak a viták. Ám kiket is tekintett a korabeli magyar közjogi felfogás viriliseknek? Klasszikus, számos kiadást megért köz- igazgatási jogi alapmunkájában Kmety Károly a ’920-as évek közepén azokat a törvényhatósági bizottsági tagokat nevezte virilistáknak — másként értékképviselőknek —, akik adójuk alapján kerültek a testületbe. A virilizmust Kmety ugyanakkor egy egészséges alapeszme kissé drasztikus érvényesülésének tekintette. „A nagyobb vagyonnal rendszerint járó magasabb intelligencia, és a helyi közigazgatás menete iránti nagyobb érdeklődés indokol bizonyos arányosan nagyobb befolyást: de ezt a választóknak adóösszeg szerint csoportokra osztása által vagy másképp is el lehet érni, nem szükséges közvetlen személyes képviselői minőséget adni kevés számú nagy adófizetőknek, mert ez plutokratikus színezetűvé teszi a törvényhatósági önkormányzatot, s e szerint kevés nagy vagyonú család kezébe jut a helyi hatalom. Feudalizmusnak azonban a virilizmus semmi esetre sem tekinthető.”6 A körültekintő fogalmazás ellenére kitetszik a szövegből Kmety virilizmus intézményével szembeni ambivalenciáj a .7 * s Csizmadia Andor: Városi törvényhozás a dualizmus korában és az 1918. évi városi törvénytervezet. Állam és Igazgatás, 1982/november. 993. ‘Kmetv Károly: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Hetedik kiadás. Budapest, Grill, 1926. 36/ 7 Mások, miként Vázsonyi Vilmos, a fővárosi demokraták vezetője 1907-ben, már nem fogalmaztak ennvire tapintatosan, különösen, ami a virilizmus kapitalisztikus és feuda- lisztikus karakterét illette. „A virilizmuson és a vagyoni cenzuson alapszik Budapest közgyűlésének mai szervezete és így joggal mondhatjuk, hogy ez nem a polgárság, hanem csupán egt' osztály képviselete. A virilizmus abból a fatális tévedésből eredt, hogy közjogi területeket részvénytársasági gondolkozással lehet szervezni és vezetni. Ez az intézmény nem is egyéb, mint a középkori feudalizmus és az újkori kapitalizmus frigyének fattyúja. Budapesten ezerkétszáz férfiúnak közjogi elsőbbségi részvénye van a közönséges törzsrészvényesekkel szemben.” Források Budapest Történetéhez^- kötet. 1873-1919. Szerk.: H. Kohut Mária. Budapest, 1971. 53. 61
