Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

SCHVX'HTZF.R GÁB( )R:

A VIRILIZMUS ÉS A „ZSIDÓKÉRDÉS” AZ 1920-AS ÉVEK TÖRVÉNYHATÓSÁGI REFORMJAI TÜKRÉBEN

A közigazgatási reform elodázása

Az 1920-at követően hivatalba lépő magyar kormányok egyik terhes örökségként a közigazgatási reform keresztülvitelét kapták hivatali elődeiktől

.1 A világháborús összeomlást majd a forradalmakat követően kialakuló új politikai berendezkedésnek szembe kellett néznie — már csak az új országhatárok miatt kényszerűen átszabdalt közigazgatási szervezet okán is — a régi adósság törlesztésének kötelezettségével. Ugyanakkor — s témánkra tekintettel közelebbről — a világháborút lezáró békeszerződés becikkelyezését követően hatályukat vesztették a törvényhatósági bizottságok megbízatásának meghosszabbításáról rendelkező, még a világháború alatt meghozott normák.

Úgy tűnik azonban, hogy az 1920-as évek ún. konszolidációs politikája sem kedvezett kezdetben a közigazgatás szervezetét és működését egyaránt átfogó reformnak. Többek között amiatt sem, mert az iránymutató politikai (1921-teil bethleni) körök az ún. alkotmányjogi reformokat előbbre valónak tekintették — a stabilizáció szempontjából némiképp jogosan — a közigazgatási reformnál. Ez már egészen korán egyértelművé vált. Nem sokkal az 1920-as nemzetgyűlési választásokat követően ankétet tartottak a Magyar Jogászegyletben a közigazgatási reformról. Az ülésen elnöklő Némethy Károly, nyugalmazott belügyi államtitkár, civilben a közigazgatás-tudomány régi és elismert művelője, rezignáltan szólt a reformok prognosztizálható elmaradásáról. „A törvényhozásnak ma nemzeti katasztrófánk forgatagában, a bennünket mindenfelől környező pusztulás közepette a romok eltávolításával, új jövőnk megalapozásával, különösen pénzügyi és gazdasági téren annyi életbevágó sürgős kérdés1 A közigazgatási reformtörekvések összefoglalását Lásd: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a A'l III. századtól a tanácsrendszerig (Budapest, Akadémiai, 1976.) c. monográfiája vonatkozó fejezeteinél.

59