Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés

hírnévre „Hilsner segítségével” tett szert, Prága főpolgármestere lett, s az is maradt 1937-ig. Paradox módon ebben az időben az a Masaryk lett a csehszlovák köztársasági elnök, akivel olyan heves küzdelmet folytatott két évtizeddel korábban a polnai affér körül. Masaryk férfias kiállását megőrizte a történeti hagyomány, ám a polnai vérvádról általában elfeledkezett. Nem illett megemlékezni a vérvádat kísérő népmozgalomról sem, az általános zsidóellenes karneválról, amely az esetet kísérte, lévén a cseh nép hagyományosan toleránsabb szomszédainál, a fent említett hagyomány szerint.

Komoróczy Géza szép esszéjében írta körül a történetírás két lehetséges funkcióját. A Történelmi események a gondolkodásban: Felejtés, feldolgozás, felelősségvállalás című 1996-os írás 2000-ben a Holocaust. A pernye beleég a bőrünkbe című kötetben jelent meg. Komoróczy gondolatait bátran vonatkoztathatjuk saját, szűkén vett témánkra. Mint a szerző fogalmazott, alapvetően két funkcióját lehet megkülönböztetni a történetírásnak. Az elsőt lelkesítő történetírásnak nevezte. Ez — így Komoróczy — „főként az adott közösség összetartozását és folyamatos fennmaradását akarja szolgálni.” A lelkesítő történetírás mellett létezik a kritikai történetírás, amely „a tisztánlátást tartja a legnagyobb értéknek, ezért kritikus a hagyomány iránt. (...) Úgy tartja, a hagyomány is csak akkor maradhat fenn, ha megújul: ha azok, akiknek fontos, szüntelenül megújítják: a mindig változó körülmények szerves részévé teszik.”28

Az újkori kelet-európai antiszemitizmus történetével, annak szellem- történetével kapcsolatban a kritikai történetírás adóssága kétségtelen.

28 Komoróczy Géza: Történelmi események a gondolkodásban: felejtés, feldolgozás, felelősségvállalás. In: Uő: Holocaust. A pernye beleéga bőrünkbe. Osiris, 2000. 162.

58