Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés
legújabb kori történelembe, történeti mitológiába ezek az esetek egyszerűen nem fértek bele. A kilencvenes évek közepén, épp a cseh-zsidó történeti megegyezés és mítosz elismert szakértője, Henri Kieval tollából jelent meg egy roppant érdekes tanulmány a közép-európai modern vérvádakról a nagypresztízsű Annales-ben. A szerző figyelemreméltó írásában a lokális és külső — antiszemita politikai — szinteket elemzi a tiszaeszlári vérvád kapcsán. Helytállóan összeköti a zsidó emancipáció és a közép-európai vér- vádeseteknek a modern kori megszaporodását, ám az egyetlen „pozitív” ítélettel zárult esetet, a polnait ignorálja.26 Hogy a polnai vérvád nem vált meghatározó részévé a cseh és zsidó történeti köztudatnak, azért is meglepő, mert a független és demokratikus Csehszlovák Köztársaság első, legendás köztársasági elnökének választott Tomás Garrigue Masaryk következetesen kiállt a cseh és osztrák közvélemény előtt a megvádolt, majd elítélt Leopold Hilsner védelmében. Nyilvános fellépéseiben, brosúráiban elutasította a zsidók elleni vérvádat és konkrétan cáfolta az adott, rituális gyilkosság vádját.27 Az ő bátor, bár végső soron eredménytelen kiállása vonult be inkább a történelembe, mintsem az a tény, hogy a polnai az egyetlen olyan újkori vérvád, amely a megvádolt zsidó jogerős elítélésével végződött. Még egyszer: a polnai vérvádban jogerősen elítélték a vádlott zsidót rituális gyilkosságért. Az ítéletet eskúdtbíróság hozta meg. Az esküdtek ítélete megegyezett a korabeli cseh közvélemény ítéletével. Ugyanez a közvélemény nem csak Leopold Hilsnert és a zsidókat mint olyanokat ítélte el, de elítélte azokat is, akik kiálltak Hilsner védelmében, akik kritikusan fogadták a zsidóellenes vérvádat. Tomás Garrigue Masarykot is ez a sors érte. Tanítványai provokálták az egyetemen és politikai elvbarátainak többsége szakított vele a Hilsner ügyben tanúsított szerepléséért. Hilsnert először halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre mérsékelték a büntetést. Csak 1918-ban szabadult amnesztiával, még az utolsó osztrák császár és cseh király jóvoltából. Ugyanebben az évben dr. Karel Baxa, az egykori fiatal, antiszemita ügyvéd, aki országos politikai 2(1 Kieval, Hillel, J.: Antisémitisme ou Savoir Social? Sur la genése du procés moderne pour meurtre rituel. Annales, 1994. 5. 1091-1105. 27 Masaryk, T. G.: Ay antiszemitizmus. Bratislava, 1935.; Rychnovsky, E. (szerk.): Masaryk a ijdovstri. Praha, 1931. 57
