Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés

Az említett feltételezést a cseh zsidóság történelmének legismertebb kutatója, Hillel Kieval egy „Die Juden und die Nationalen” címmel 1863- ban megjelent pamflethez köti, ezzel adatolja. Az említett pamflet, majd az 1880-as évekre kialakult interpretációja szerint a csehországi zsidóság „etnikailag reorientálódott”, vagy legalábbis a reorientáció folyamatban volt a XIX. század végére. A csehországi rivalizáló nemzetiségek — csehek és németek — között az előbbiekre „tették és tetették” a zsidóság tétjét. Visszamenőlegesen is létrehozták azt a múltközösséget csehek és zsidók között, mely egyértelműen — a cseh múltközösség: a nemzeti történeti koncepció mintájára — németellenes volt. A masaryki liberalizmus által felkarolt koncepció a cseh „ó-” és középkorba vetítette vissza a cseh toleráns zsidópolitikát, mellyel — természetes módon - a zsidóellenes, intoleráns, német történeti zsidópolitika állt.25 E történeti kiegyezést figyelembe véve érthető, hogy a cseh zsidóság Történelmében nem játszanak olyan központi szerepet az újkori vérvádak, mint azt láttuk az orosz vagy a magyar esetben. Ennek megfelelően a politikai antiszemitizmus és mellesleg a vérvádesetek sem hangsúlyozott fejezetei a cseh történeti koncepciónak. Ami tárgyunk szempontjából azért figyelemre méltó, mivel Csehországban zajlott az egyetlen olyan újkori vérvádper, amely a megvádolt zsidó jogerős elítéléséhez és jó másfél évtizedes raboskodá- sához vezetett. A fent említett „szemérmes” hallgatás még érdekesebbnek tűnhet, ha tudjuk, hogy a polnai vérvádesetet megelőzően több vérvádat is tárgyaltak csehországi bíróságokon a kilencvenes években.

Hogy ezek a XIX. század végi csehországi vérvádesetek kevésbé vagy egyáltalán nem lettek részeivé a történeti köztudatnak - és a szakmai közönség is alig tud róluk —, azzal magyarázható, hogy a történettudomány nem tudta elhelyezni, összeegyeztetni a vérvádesetek létét a XIX. század végének Csehországáról és általában a csehekről kialakított közhelyeivel. Ez a szomorú megállapítás különösen igaznak tűnhet a hasonló magyar és orosz esetek utóéletének figyelembevételekor. Durván fogalmazva arról van szó, hogy a magyarokról és ay oroszokról szóló — nem csak zsidó — történelemben központi, sok mindent utólagosan is megmagyarázó funkciója van az újkori vérvádeseteknek, míg a csehekről szóló

25 Kieval, Hillel, J.: Texts and Contest: Myths of origin and myths of belonging in nineteenth century Bohemia. In. Carlebach, Elisheva - Efron, John, M. - Myers, David N. (eds.).-.Jewish history ami Jewish Memory. Essays in Honor of Yosef Hayim Yerushalami. Brandis University' Press, Hanover — London, 1998. 348-368.

56