Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

egy részétől, akik a honi németektől is féltették a magyar fajt — csak a zsidóság ellen irányult.

Másrészt a biológiai fajvédelemmel sem azonos. Ennek legjelentősebb magyarországi képviselőjére, Méhely Lajosra, mint „a tudományos világ egy előkelő tagjá”-ra hivatkozott,50 sőt a Fajvédő Párt keretei között is együttműködött vele. Gömbös érvei között mégsem találkozunk fajbiológiai hivatkozásokkal. Jóllehet zsidó fajról beszélt, Méhelyvel (vagy Hitlerrel) ellentétben sohasem használta utóbbiak „tudományos érveit” a zsidók alacsonyabb rendű élettani — főként idegrendszeri - adottságairól, s arról, hogy a vérkeveredés során (vegyes házasságok) az alacsonyabb rendű egyedek tulajdonságai öröklődnek, ezzel pedig rombolják a felsőbbrendű faj szellemi és biológiai erejét. Érvelésében általában sem találkozunk az egyes fajok hierarchikus értékelésével, erre épülő minősítésével. A magyarság kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetével indokolta követeléseit. Utóbbi számára sem felsőbbrendű volta miatt követelte lehetőségei bővítését a gazdaság és a kultúra minden területén, hanem azért, mert társadalmi szempontból tartotta igazságtalannak, hogy Magyarországon nem a magyar faj — vagy, ahogy Gömbös fogalmazott: a „magyarországi faj” — élvezi ezek hasznát és előnyeit, s hogy ez által a politikai hatalomra is kevésbé tud hatást gyakorolni.

A biológiai fajvédelem hatása két vonatkozásban érhető tetten Gömbös nézeteiben. Egyrészt abban, hogy a korlátozásokat nem vallási alapon, hanem származás szerint kívánta érvényesítem a zsidókkal szemben. Másrészt — Zsilinszky Endrével együtt — úgy ítélte meg, hogy a zsidóság gazdasági és kulturális életben kialakult tűi magas részesedése révén faji sajátosságaiból eredő morális és mentális tulajdonságai károsan befolyásolják a magyar fajt, gyengítik annak ősi eredetű erényeit.51

Gömbös tiltakozott e jelenségek ellen, de megszüntetésükre nem kívánta volna felhasználni az eugenika teljes (főleg negatív) eszköztárát. Nem találkozhatunk fejtegetéseiben „fajegészségügy” korlátozó intézkedéseinek követelésével, annak szempontjait csupán pozitív formában, a magyar faj gazdasági, szociális, egészségügyi, mentális és kulturális pozí511NN 1922. XVI11. köt. (1923. december 17.) 159.

51 Lásd pl. Zsilinszky Endre: Nemzeti újjászületés és sajtó. Táltos Kiadás, Budapest, 1920. (Zsilinszky 1920) 27—51.; Uő.: Az egyetemi kérdés. Szózat 1920. március 11. 1-2. Gömböst illetően: NN 1922. II. köt. (1922. július 24.) 295-296.; VII. köt. (1922. december 24.) 36-49.

32