Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés
cióinak erősítése tekintetében alkalmazta volna. Jóllehet gyakran hangzottak el szájából éles antiszemita kijelentések, — az EME radikálisaival, vagy az 1930-1940-es évek egyes nyilas mozgalmaival szemben — sohasem kívánt fizikai erőszakot alkalmazni. Pedig volt rá hazai példa is. Az eugenika egyik korai magyarországi képviselője, Keltz Sándor már egy 1923-ban megjelent könyvében publikálta álláspontját: „Gyökeres megoldás csak egy lehet: a 3sidófaja %sidó típus tökéletes kiirtása.”* 51 52 „A zsidókérdés intézményes, de nem erőszakos megoldását sürgeti az egész magyar nemzet egészséges életösztöne” — vallotta Gömbös.53 Ez azonban nem jelentett részéről határozatlanságot vagy megalkuvást. Orvosi példát említve fogalmazta a numerus clausus törvény vitájában a zsidókérdésről: „nem egy lázbetegről van szó, akit borogatásokkal lehet elintézni, itt operációra van szükség, erős vágásra, hogy ez a kérdés végérvényesen a zsidóság érdekében is kiküszöbölhető legyen.”54 Jóllehet, egy-egy alkalommal utalt arra, hogy „...az egész világon, Angliában is, a cionizmust megint előretolták, mint szükségest”,55 még a zsidók teljes kitelepítését sem követelte — megint csak ellentétben az EME különböző fórumaival.56 Kezdetben, egy alkalommal ugyan fölvetette, hogy „a magyar kormány már 1921-ben érintkezésbe lépjen a cionisták központjával, a magyar állampolgársággal bíró fölös számú, több százezer zsidó polgár kitelepítésére”,57 később azonban ezt sem hangoztatta. Miként a kitelepítés „fölös számú” zsidókra történő kiterjesztése is jelzi, „csak” korlátozni akart, a numerus clausus jegyében minden területen (gazdaság, kultúra stb.), jogi és adminisztratív eszközökkel. Minimális programként deklarálta már 1920-ban: „...legkisebb mértéke a megoldásnak az lesz, ha a zsidókat állampolgári jogaik épségben tartása mellett az öt százalék szabta határok közé mindenütt visszaszorítjuk”.58 Ez dominálta álláspontját az általa elmarasztalt zsidó nagytőkével, a magyar 52 Keltz Sándor: Konservativ világrend. Budapest, 1923. 1. köt. 284. Idézi: Méhely Lajos: A magyar tragédia élettudományi okai. VI. közlemény. Különlenyomat „A Cél” 1924. januári számából. Budapest, 1924. (6) 7. 51 Gömbös Gyula: A zsidókérdés. 1920. augusztus 10. 54 NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 372. 55 NN 1920. V. köt. (1920. szeptember 17.) 375. 5(’Zinner 1989, 31—61. 5'Gömbös Gyula: 1921 politikája. Negyedik közlemény. S^ó^at, 1921. január 19. [Lásd: Gömbös 2004, 86—88.] 5S Gömbös Gyula: A zsidókérdés. Spórát, 1920. augusztus 10. 33
