Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

Monarchia közös Hadügyminisztériumában vizsgálta a háborús erőviszonyok alakulását.7 Már Huston Stewart Chamberlain egyik cikkének8 ismeretében irányult figyelme a zsidók szerepére, aki „...óva intette az angolszász népet, hogy egynegyed százaléknál több zsidót be ne bocsásson Angliába, mert azt mondta, hogy minden ország, amelyben nagyobb a zsidóság aránya, a zsidó hatalom járma alá kerül.”9 Az általa közölt számok és saját számításai alapján állította össze az összehasonlító adatokat. A zsidók és a keresztények aránya Angliában 1:400, Franciaországban 1:396, az antant-államok összességében 1:227, a központi hatalmaknál átlagosan 1:56, Magyarországon 1:18. Ezeket regisztrálva rögzítette véleményét: „Megdöbbentő volt, hogy a világon az összes államok között Magyarországon van relatíve véve a legtöbb zsidó, s így' — ha a számok nem csalnak — be kellett következnie annak, hogy' Magyarországon legyen a legnagyobb letörés, szétbomlás.” A konklúziót pedig az alábbiakban összegezte: „1. a központi hatalmak területén arány'talanul több zsidó lakik; 2. azokban az államokban, melyekben a háború alatt a harcvonal működése a hátországban zavarva lett, illetve amely'ek forradalmak által békére kényszeríttettek, átlagban véve a legtöbb zsidó lakos volt; 3. azokban az államokban, ahol az államhatalom a legszigorúbb rendszabályokat hozta a defetizmus, a zűrzavarkeltés ellen, a területükön lakó zsidóság száma a legkevesebb.” Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy' a világháborúban az egyes államok ereje és ellenálló-képessége fordított arány'ban van a zsidók lakosságon belüli számarány'ával.10

7 Nézeteit először 1918 szeptemberében fejtette ki Die Juden in Ungarn c. „tanulmányában” (Gömbös kifejezése), mely azonban nem maradt fenn. Megszületésének tényét és tartalmának lényegét csak a szerző későbbi memoárjából {Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ag ellenforradalomról. Budapest, 1920. 33—34. [Lásd: Gömbös 2004, 29—44.]) Véleményét és érveit később a Nemzetgyűlésben, illetve különböző gyűléseken elhangzott beszédeiben, valamint — főként a Szózat-ban közölt — cikkeiben részletezte.

"Gömbös maga hivatkozott Chamberlainnek a „Rasse und Nation” (Faj és Nemzet) c. folyóiratban megjelent cikkére, melynek mottója a következő volt: „Ha egy nemzet naggyá ak.ar fejlődni, egy alapvető elvből kell kiindulnia, és eg, a nemzeti jelleg megalkotása, agag, egy körvo- nalozpttan megkülönböztetett faj megteremtései' Ag 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. (NN 1920) V. kötet. (1920. szeptember 17.) 373. [Lásd: Gömbös 2004, 68-76.]

9 Uo. 372.

1(1 Uo. 374.

21