Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése
tárgyakról,711 s a pénzintézetek a náluk letétben levő zsidó értékpapírokat is lejelentették az őket irányító Pénzintézeti Központnak. Zala megyében a Nagykanizsai Bankegyesület Rt., a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt., a Nagykanizsai Néptakarékpénztár Rt., a Vármegyei Bank és Takarék- pénztár Rt., a Keszthelyi Takarékpénztár Rt., a Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpénztár Rt., a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. adta ki a nála tárolt zsidó értékeket a Kormánybiztosságnak.70 71 1944. szeptember 2-án Teleki Béla főispán rendeletben intézkedett a zsidók lezárt üzleteiben lévő áruk értékesítéséről. Ebben egyértelművé tette, hogy a tárolt anyagkészleteket a szakmabeli kereskedők és iparosok számára fogják elidegeníteni. Az igénylőknek 1944. szeptember 25- ig kellett bejelenteni vételi szándékukat. E mellett meghatározták azon igényjogosultak körét is, akik az eladásra került ingóságokat készpénz- fizetés helyett bizományos értékesítésre is átvehették. Előnyt élveztek a hősi halottak családtagjai, a hadirokkantak és a háborúban szolgálatot teljesítők.72 Az értékesítés lassúsága miatt Teleki — mint a zsidók anyagi és vagyonjogi kérdésének megoldására kirendelt kormánybiztos — szeptember 11-én a rendkívüli körülményekre tekintettel újólag sürgette az elidegenítés gyorsabb lebonyolítását.73 A zsidó ingóságok eladása során megállapítást nyert, bog)- a régi üzlettulajdonosok nagy összegű köztartozást halmoztak fel, mivel „távollétük” miatt számláikat nem fizették. A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság október 10-i rendelkezésével intézkedett ezek behajtásáról. Ezt követeién az elidegenítésből befolyt vételár összegét a kiadások levonása után az összeg rendeltetésének feltüntetésével a fentebb említett letétszámlára utalták. Az 1944. október végén hatalomra került nyilas vezetés a 3840/1944. sz. ME. rendelettel befejezte a zsidó vagyonok elkobzásának jogi folyamatát. A „zsidóság vagyona a nemzet vagyonaként” az államra szállt. A zsidó hitközség fogalmát, illetve a zsidó szót törölték, helyette: „állami tulajdon xy bérleménye” megjelölést használták.74 A zsidó ingóságok 70 Zalaegerszeg polgármestere 1944. július 6-án kelt, a pénzügyigazgatóságnak címzett levelében a feloszlatott zalaegerszegi zsidó egyesületi betétkönyvek áttételéről rendelkezett. ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 13366/1944. 71 Kádár - Vági 2001. 245-246. 72 ZML A keszthelyi járási főszolgabíró iratai 6352/1944. 73 ZML Zala vármegye főispánjának iratai 1250/1944. 74 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 3203/1945. 215
