Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

ezt követő értékesítéséből befolyt összeg 20 %-a Csomay Miklós, zalai nyilas főispán rendelkezése alapján a nyilaskeresztes párt helyi szervezetének kasszáját gazdagította.75 A m. kir. Pénzügyigazgatóság őrizetében lévő, a zsidóktól eltulajdonított perzsaszőnyegeket 1945 márciusában Kőszegre, az arany és ezüst ékszereket, értéktárgyakat Brennbergbányá- ra szállították.76

A zalai zsidóság elkobzott vagyonának teljes felmérése és rekonstruálása, azért sem lehetséges, mert dr. Kohánszky Jenő, a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság vezetője, főispáni rendeletre hivatkozva „a bizalmas iratokat, beleértve az összes zsidó ingóságokra vonatkozó leltárokat, az egész zsidó vagyonra vonatkozó irattárat elégette”, majd magához vette az adóhivatal páncélszekrényeiben elhelyezett mintegy 3 millió (!) pengő készpénzt és „ismeretlen helyre távozott”.77 Ugyancsak megsemmisült az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Zala megyei irattára is.78

Az 1945 tavaszán, a deportálást és munkaszolgálatot túlélő zsidók, hazatérve többnyire üres, kifosztott házakat találtak. Elhagyott lakásaikba idegenek költöztek. Üzleteikbe, műhelyeikbe ismeredenek vagy éppen szomszédaik jártak be dolgozni. Ügyvédi, orvosi irodáikat volt kollégáik egy része birtokolta. Iskoláik, temetőik, zsinagógáik pusztulásnak indultak. A visszatérő menekülteket és deportáltakat az új helyi hatóság összeírta és elhelyezésükről is gondoskodott. A vármegye területén az újjászerveződő zsidó tanácsok — segítve ezzel a helyi adminisztrációt — azonnal nekiláttak az eltulajdonított zsidó holmik felkutatásához. A sors fintora, hogy az 1944. április 17-én — az erkölcsi, anyagi, jogi, védelmi céllal — létrehozott Zalaegerszegi Zsidó Tanács működését Baráth Ferenc polgármester azon orosz parancsnokság utasítására volt kénytelen betiltani, akiknek Auschwitz-Birkenauban történt felszabadulásukat köszönhették.79

1941-ben Zala megye lakosai közül 7027-en vallották magukat izraelita vallásúnak, ez a teljes lakosság 1,4 %-át jelentette. Az 1949-es nép- számlálás már csak 606 főt tartott nyilván.80 Legújabb kutatásaim szerint

75 ZML Zala vármegye főispánjának iratai 378/1945.

76 Uo. 754/1945.

77Uo. 1386/1945. Dús Jlenő pénzügyigazgató-helyettes vallomása.

78 A kormánybiztosságról lásd: Kardos Kálmán: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, 1945-1949. Levéltári Híradó, 1960. 2. sz. 53.

7<) ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 14736/1945.

so /249, évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények Budapest, 1950. 30.

216