Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

magyar kormányzati körök, s híveiknek elkötelezett új elit életre hívása érdekében történt.1

A Darányi-kormány nyújtotta be a parlamentnek az első zsidótörvényt, az 1938. évi XV. te.2 20 %-ban maximálta a zsidók kamarai tagságát a gazdasági és kulturális területek szabadfoglalkozású pályáin. Ez magasabb volt a zsidóság összlakossághoz viszonyított 6 %-os arányánál, viszont jóval alacsonyabb az egyes foglalkozási ágakban tevékenykedő zsidó vallásúak arányánál. Zala megyében ezt a határszámot az orvosok (30 %), az ügyvédek (52 %) és az állatorvosok (27 %) körében haladta meg és éppen elérte a mérnökök számát (20 %).3 A törvény indoklása egyértelműen jelezte, hogy a kormány milyen pozíciókat, foglalkozási ágakat kíván a keresztény-nemzeti középosztály számára biztosítani. Felmérések készültek, s állami intézmények és társadalmi szervezetek egész sora készülődött a tulajdon — és tisztségváltásra. Még a törvényi feltételeket megelőzően — 1938 augusztusában — született a zalaegerszegi pénzügyigazgató Teleki Béla főispánhoz írt azon levele, melyben egy pénzügyminisztériumi rendelkezés alapján az országos pénzügyigazgató- ság gyakorlatát vázolja a zsidók gazdasági tevékenységének korlátozásáráról. Ebben azokat a lehetőségeket mutatta be, amelyekkel pl. a közszükséglet indokoladanságára hivatkozva hogyan utasíthatók el az italmérési engedélyért folyamodó — kocsmát és vendéglőt üzemeltetni szándékozó — zsidók.4

A második zsidótörvény5 már faji alapra helyezkedve, 6 %-ra kívánta csökkenteni egyrészt az ügyvédi, orvosi, mérnöki, sajtó- és színházi kamarák zsidó tagjainak arányát, másrészt az állami szférát öt éven belül zsidómentéssé tenni. Korlátozták továbbá a zsidók tulajdonában levő földbirtok nagyságát, s — új elemként — ösztönözték a kivándorlást is. A törvény egyik célja az volt, hogy Magyarországon a tőke keresztény irányítással működjék. Míg az első zsidótörvény főként a munkavállalókat és az értelmiségieket sújtva fosztott meg mintegy 15 ezer embert az

1 Ságvári Ágnes: Tanulmányok a magyarországi holokauszt történetéből. Budapest, 2002. (Ság- vári 2002.) 17.

21938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. Országos Törvénytár (OTT) 1938. 87-89.

3 Az 1930-as népszámlálás adatai alapján.

4ZML Zala vármegye főispánjának iratai, 96/1938.

5 1939. évi IV. te. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról. OTT 1939. 91-102.

200