Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

állásától, addig a második a zsidó középosztály felső rétegét ellehetetlenítve, mintegy 200 ezer embert érintett.6

Az első zsidótörvény még vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, a második, faji alapú definíció volt, a harmadik7 pedig a nürnbergi törvényekhez hasonló elvekre épülő, kifejezetten náci típusú fajvédelmi jogszabály lett. Ez az intézkedés megtiltotta a zsidók és nemzsidók házasság- kötését, továbbá a házasságon kívüli nemi kapcsolatot, mint fajgyalázást büntette. Már a második zsidótörvénnyel megjelent a keresztény vallású, de a törvények értelmében zsidónak minősülök kategóriája. így 1941 tavaszán a megnagyobbodott Magyarországon a 727 ezer izraelita vallású állampolgáron kívül közel 100 ezer keresztény vallású is a zsidótörvények hatálya alá tartozott.

A második és a harmadik zsidótörvény után további, zsidókat érintő diszkriminatív jogszabályok születtek. 1942-ben törvény8 rendelkezett arról, hogy a zsidó vallás többé már nem számít bevett vallásnak, s visz- szaminősítették „elismert” felekezetté. Megszűnt a zsidó vallási szervezetek önkormányzata is. Az úgynevezett negyedik zsidótörvény9 a zsidók mezőgazdasági birtokainak kötelező állami felvásárlását mondta ki. A törvény értelmében zsidók és az általuk irányított részvénytársaságok nem vásárolhattak földtulajdont, falusi ingatlant. A zsidó tulajdonosok birtokait kisajátították, a kártérítés kifizetését elhalasztották. A rendelkezések az 5 holdon aluli zsidó birtokok azonnali „átadását” is kimondták, s az új tulajdonos telekkönyvi iktatásáról is gondoskodtak. Ezen esetekben a főispán kijelölte az elosztó bizottságot, s a vármegyei közigazgatási bizottság számba vette a telkeket, majd a gazdasági bizottság felszólította a zsidó tulajdonost, hogy mondjon le tulajdonjogáról. Gyakran még az ár kiegyenlítése előtt bejegyezték a tulajdont.

A zsidó tulajdonban levő zalai erdőket már 1941. június 21-én ösz- szeírták, hat zalai járásban 2322,1 kh erdőt regisztráltak. A szombathelyi erdőgazdaság — az alárendeltségébe tartozó zalaegerszegi Erdőfelügyelőség közreműködésével, az 1942:XV. t. c. alapján — vette állami tulajdon6 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 1999. 195.

7 1941. évi XV. te. a házassági jogról szóló 1894. XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. OTT 1941. 95-99.

s 1942. évi Vili. te. az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról. 077' 1942. 41-42.

91942. évi XV. te. a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól. OTT 1942. 73-83.

201