Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

Németh László:

A ZALA MEGYEI ZSIDÓSÁG GAZDASÁGI MEGSEMMISÍTÉSE

Ha a Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítésének folyamatát kívánjuk rekonstruálni, magát a mechanizmust legalább két részre kell bontanunk.

Az első rész, a zsidótörvények meghozatalának időszaka, egészen 1944 tavaszáig, amely jogi diszkriminációt, s tömeges egzisztenciavesztést hozott. A második, maga az Endlösung korszaka, a gettósítás, a deportálás folyamata, amely a teljes vagyonvesztés mellett a vidéki zsidóság fizikai megsemmisítését is jelentette.

Magyarország a „numerus clausus” törvénnyel Európában elsőként emelte az állami politika szintjére az antiszemitizmust, ugyanakkor a magyar törvényhozás 1938-ig újabb zsidóellenes rendelkezést már nem hozott. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én, közvetlenül az Anschluss előtt jelentette be fegyverkezési programját, s ezzel egy időben a zsidók gazdasági befolyásának, s az értelmiségi pályákon betöltött szerepének csökkenésére irányuló törvénykezést is kilátásba helyezett.

Az alapvető diszkriminációs, antiszemita törvények és rendeletek 1938-1943 között léptek életbe. Közös jellemzésük, hogy kezdettől fogva az állami beavatkozás eszközével kívánták korlátozni a zsidó vallású magyar állampolgárok részvételét a gazdasági, társadalmi, szellemi szférában. A zsidótörvényeket és a megvalósításukra létrehozott intézményrendszert a bécsi döntések után kiterjesztették a Magyarországhoz visszacsatolt területekre is.

A diszkriminációs törvényiek megjelölték a zsidók rovására kedvezményezettek körét is. Mindez nem jelentett mást, minthogy a magy7ar kormányzat és intézményrendszere felkészítették a társadalmat a faji megkülönböztetés el- és befogadására, annak törvényes voltára, elismerésére. Peremre szorításukkal azt sugallták, hogy7 az emberi méltóság tisztelete nem érvényesülhet velük szemben. Ezek a rendelkezések a

199