Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

ahol lakosságon belüli arányuk számottevően meghaladta az országos átlagot, a jegyzőknek, körjegyzőknek — egy 1934-ben készült, minden községre kiterjedő felmérésben rögzített — véleménye szerint sok izraelita tartozott a „község munkakész, lelkes, nemzeti szempontból teljesen megbízható vezető egyéniségei” közé.4 A holocaust kapcsán különösen indokolt kiemelni, hogy soha, legharcosabb időszakában sem hirdetett erőszakot a zsidósággal szemben, a zsidókérdés megoldása érdekében. Mindezek alapján a történeti köztudatban az a nézet terjedt el, hogy Gömbös miniszterelnökként, sőt, már 1928-ban, a kormánypártba történő visszatérésekor, feladta antiszemitizmusát, mi több fajvédő politikai programját. Ezt vallja és erősíti a korszakkal foglalkozó kutatók egy része is, különösen az utóbbi másfél évtizedben született munkákban. A kételyeket egy formálisnak tűnél momentum is erősítheti. A magyar- országi zsidókérdést mind a mai napig legrészletesebben és legalaposabban áttekintő Gyurgyák János sem tartotta indokoltnak, hogy a radikális jobboldali és antiszemita irányzatok képviselői között külön elemezze Gömbös e kérdésben vallott nézeteit. Az általa irányított fajvédő mozgalom meghatározó alakjai közül sem élt emelte ki, hanem Lendvai Istvánt, Eckhardt Tibort és (Bajcsy-) Zsilinszky Endrét.5

Gömbös nem volt elméleti ember, nem vetett fel ideológiai kérdéseket, még csak azt sem mondhatjuk, hogy önálló gondolatokkal járult volna hozzá bármilyen politikai probléma megoldásához. Egy markáns, és épp a zsidókérdés tekintetében hangját erőteljesen hallató politikai irányzat organizátoraként, vezéralakjaként azonban 1919-től haláláig megkerülhetetlen és sokakra hatást gyakorló alakja volt a magyar politikai életnek.

Mindezek alapján, ha arra a kérdésre kívánunk választ adni, hogy mi indokolja Gömbös szerepének vizsgálatát, számos részkérdést kell górcső alá vennünk.

Mi volt antiszemitizmusának tartalma, s az miként illeszkedett fajvédő nézeteinek egészébe? Eszméi az antiszemitizmus melyik változatához sorolhatók, hogyan viszonyultak a korabeli Magyarországon e kérdéskör4Szabolcs-Szatmát-Bereg Megyei Levéltár, főispáni bizalmas iratok 1934, „Községi statisztikai ív”-ek. Lásd pl. Beszterec, Sérnvő, Nvírtura, Kemecse, Demecser stb.

5 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris, Budapest, 2001. (Gyurgyák 2001) 314—470. Gömbös szerepét csak a történeti keretek áttekintése kapcsán elemzi. Lásd uo. 131—135.

19