Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

magának a gazdasági életben a porciókat. ”78 (Kiemelés az eredetiben.) Mi volt ez, ha nem a kódolt üzenete egy törvényi kívánalomnak? Bethlen arra is felhívta a figyelmet — miközben elutasította a hazai szélsőséges mozgalmak stílusát —, hogy amit egy hetvenmilliós birodalom különös következmények nélkül megtehet, azt a kilenc milliós Magyarország nem.79

A fővárosi lapok természetesen felemlegették a lapszerkesztő forradalom utáni publicisztikáját és nézeteit, amikor úgy definiálta magát: „olyan liberális sohasem voltam és sohasem leszek, hogy barátkozzam Weiss-szel, aki a világ legelvetemedettebb csirkefogója. Viszont olyan antiszemita sem lehetnék soha, hogy ne barátkozzam Schwartz-cal, aki a város egyik legderekabb, legtisztességesebb embere.”80 Az élvezetes, jó stílusú publicista Lékay-Lingauer egy ilyen átmeneti „zavaros” korszakban úgy tudta ébren tartani faji antiszemitizmusát, hogy mindvégig elhatárolódott a szélsőjobb stílusától, és elítélte exportált tömegbefolyásoló technikáikat, valamint fel-felbukkanó keresztényellenességüket. Első markáns zsidóellenes vezércikkel csak 1938. április 9-én, a győri beszéd után jelentkezett. Abban is a kormány nyomvonalát követte.81 Megkülönböztetett kétféle antiszemitizmust, egy faji alapú, gyűlöletre építő, s főként a zsidók gazdasági túlsúlyát bűnnek tartó és egy' nemzeti, szociális és társadalmi igazságosságot pártoló vonulatot. Az utóbbiak abból indultak ki, hogy a zsidók fejlettebb gazdasági érzékkel rendelkeznek, így olyan törvényeket kell alkotni, ahol ez a születési versenyhátrány kiegyenlítődik, azaz törvényes diszkriminációt kell teremteni. „Akiket a sors egy ország kormányzására rendelt ki, azoknak kötelességük szabályozó intézkedésekkel helyrehozniok, amit a társadalom helytelen szokásai elrontottak. Nemcsak a joguk van meg hozzá, hanem a kötelességük is, hogy' látván a szociális elferdüléseket, megszüntetni iparkodjanak azokat az okokat, amelyek ezeket a szociális és gazdasági elferdüléseket előidézték.”82 Az intézkedés szükségességének érvelését részben kortárs analó78 Uo.

79 Uo.

80 Lékay-Lingauer és a zsidó kérdés. Nyugalmagyarors^ág, 1936. február 3. 4.

81 Lingauer Albin: A zsidókérdés. Vasvármegye, 1938. április 9. 1.

82 Ez a gondolatmenet természetesen nem szólt arról, hogy' itt igazából a meglévő pozíciók újraosztásáról van szó, hisz nem a színészi, vagy' újságírói pálya szüntettetik meg, hanem arányosítás megy végbe. Ami nyilván a kívülállók számára nem teszi a rendszert igazságosabbá és hatékony'abbá. Lingauer Albin: A zsidókérdés. Vasvármegye, 1938. április 9. 1.

188