Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
giákkal (new-deal, fasizmus, nemzetiszocializmus), részben történelmi analógiákkal támasztotta alá. Ahogy a XIX. században a francia eredetű liberalizmus (sic!)83 szétzúzta a nemesi osztály-privilégiumot, úgy most ugyanez történik a zsidósággal. Ha az akkor történelmi szükségszerűség volt, a mostani is az kell, hogy legyen.84 Nyilván az argumentumok garmadájából nem hiányozhatott sem az, hogy a zsidóság számára is jó a korlátozás, sem pedig az a hit, hogy itt csak igazságos megszorításokról lesz szó. „A zsidókérdés rendezése tehát korántsem azt akarja elérni, hogy' a zsidó kiírtassék vagy' kifosztassék.”85 Az említett lapok viszonylag kevés információt közöltek a helyi szélesedő jobboldali csoportosulásokról és hangadóikról, csak népgyűléseikről tudósítottak. Kezdetben talán az újdonsága miatt is még többször, aztán már ritkábban. Egyesek úgy vélték e mozgalmak sikerei mögött a fővárosi liberális lapok szerencsétlen, káros magatartása húzódik meg.86 Ügy tűnik, Darányi Kálmán miniszterelnök elhíresült jelszavait: a rend, biztonság és nyugalom, leginkább a helyi sajtó testesítette meg. Akkor is ezt az állapotot tükrözte, mikor erre igazából nem sok oka lehetett. Nyomatékként Széli József belügyminiszter szavait közölték 1937 októberében: „Túlzók mindig voltak, vannak és lesznek. Álpróféták is mindig akadnak, a maguk hatalmának biztatására vélt, ködös, zagyva terveket és programokat hirdetnek. (...) Igazán nincs tehát ok az izgalomra, nincs értelme annak, hogy egyesek túlzó feszültsége ördögöket festenek a falra.”87 A közölt részlet a nagy metamorfózis (az 1937 november és 1938 március) előtti hangulatot tükrözte. Újfent úgy gondoljuk, miként — igaz más okokból — a megyei közgyűlések esetében is a „hivatalos” lapoknál is a tudatos ködösítés irányvonala dominált. A médiumokkal kapcsolatos gondok persze nemcsak a kormány és a sajtó munkatársait aggasztották, hanem a megyei vezetést is. Az 1936-ös közgyűlésen Szabadváry Ferenc indítványt nyújtott be, amelyben az idő83 Nyilván nem véletlenül fogta a hazai közvéleményben jó imágóval nem rendelkező Franciaországra a honi liberalizmus eredetét, holott e téren az angoloknak és a németeknek jutott a vezérszerep. 84 Lingauer Albin: A zsidókérdés. Vasvármegye, 1938. április 9.1. 85 Uo. 86 „Magyarországon a liberális sajtó ellenszenves, türelmetlen és prepotens hangja a legjobb talajegyengetője a horogkeresztes és a nyilas gondolatok terjesztésének.” Lingauer Albin: Jelenségek. Vasvámegye, 1938. január 12. 1. 87 Hír, 1937. október 21. 1. 189
