Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

mint a fővárosi lapoké. Vélhetően a politikai helyzetnek is betudható, hogy folyamatosan nőtt Szombathelyen az újságolvasók száma.63 Három napilap (a Vasvármegye, a Dunántúli Néplap, a Hír64) és egy hetilap (a Nyugatmagyarország65) uralta a helyi médiapiacot. A napilapok lényegében a kormánypártot támogatták, a hetilap a konzervatív-liberális körökhöz állt közel. Inkább egyes frakciók tevékenységét korholták, esetleg az ellenzéket és a helyi erőket kritizálták, de a kurzust alapjaiban nem. A köztük lévő politikai és értékrendi ellentét sem akadályozták meg őket abban, hogy összefogjanak, részben a jelzett mozgalmak, részben kenyérgondok miatt. 1936 májusában szövetséget kötöttek, megteremtve a Magyar Újságírók Egyesületének szombathelyi osztását, amihez húsz újságíró csatlakozott.66 A kormány megszorító intézkedései miatt, (amelyben szabályozta az oldalszámokat és a hirdetések mértékét) kartellbe tömörültek és létrehozták a Vasmegyei Időszaki Lapok szindikátusát.67 A törekvés mögött a szakmai színvonal megőrzése mellett, — a zugújságírók elleni küzdelem - a szélsőséges mozgalmak térnyerésének a megakadályozása húzódott meg. Mindezt ízlésesen úgy adták elő, hogy az oldalszámok korlátozása következtében kevesebb helyet tudnak szoríta63 Budapesten minden 4421 lélekre, vidéki városokban 5913 lélekre, községekben 52714 lélekre jutott ekkoriban egy újság. Emelkedik Szombathelyen az újságolvasók száma. Nyugatmagyarország, 1936. január 27. 3.

64 A függetlennek feltüntetett, naponta 3500-4000 példányban megjelenő keresztény Nasvármegye esti párja a 600-800 példányban napvilágot látó Dunántúli Néplap. Mindkettő irányítója és tulajdonosa, főszerkesztője Lingauer Albin. A 700-800 példányban megjelenő Hír politikai napilap a nevéhez mérten valóban rövid információkat közölt, a sajtóiroda cikkeit. Nem kápráztatta el olvasóit sem hosszú riportokkal, sem glosszákkal. így formailag és tartalmilag sem tűnt alkalmasnak e nézetek terjedéséhez, ezt garantálta a szerkesztők, Görög Kálmán és Szász Ernő értékrendje is.

65 A liberális értékeket valló és a helyi zsidóság helyzetéről legtöbbet tudósító Nyugat- magyarország főszerkesztője a zsidó származású Gerő Manó. A lap az 1938-as sajtótörvényt követően szűnt meg, ekkor távozott a színről személyében az utolsó helyi zsidó újságíró is.

66 A MUE szombathelyi csoportjának 20 tagja volt: Albert István, Fehér Károly, Gerő Manó, Görög Kálmán, Hegedűs Ferenc, Kálmán Viktor, Lelovich Jenő, Lingauer-Lékay Albin, Lékai László, Lisznyay Géza, Méry József, (volontőr), Novák Károly, Nowinsky Rezső, Somossy József, Subáky-Zoltán Valér, Sümeghy Zoltán, Szász Ernő, Szitár László, Zoltán László, Wellesz István. Megalakult a MUE szombathelyi osztálya. Nyugatmagyarország, 1936. május 11.2. Az alakuló díszközgyűlésre 1937 márciusában került sor. Nasvármegye, 1937. március 17. 3.

67 A sajtó és az egyesületek. Nyugatmagyarország, 1936. január 7. 2.

185