Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

ni az egyesületi életnek, s nem kívánnak bő terjedelemben szólni tevékenységükről, hisz ez (ingyen) reklám lenne.

A Vasvármegye főszerkesztője Lingauer 1936-ban - miután konstatálta a szélsőséges mozgalmak térnyerését,68 — közölte, hogy a népgyűlések megtartásáról hajlandó tudósítani, de a tartalmáról nem, mert az már pártpropaganda. S ehhez később is ragaszkodtak. így voltak az országos eseményekkel is. Rövid hír formájában beszámoltak a másutt előfordult atrocitásokról, de azokat nem kommentálták.69 Egyben széles körben jelentettek meg olyan nyilatkozatokat, — elsősorban egyházi személyektől — akik látványosan szembefordultak, részben a nemzetiszocialista tanokkal, részben a vidéket mételyező turbulens elemekkel.70 Huszár Mihály apátplébános, Sárvár országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyar paraszt nem gyűlöli a zsidót. Vidéken, és másutt is az a helyzet, hogy nagyon jól élnek egymás mellett, soha semmi konfliktus nem zavarja barátságukat. Ezért semmi oka nem lehet a keresztény magyarságnak arra, hogy zsidó polgártársait kizárja a nemzeti életből. Az agi- tációban azok az elemek játsszák a legnagyobb szerepet, akiknek vezető pozíciójuk volt az 1918-1919-es baloldali forradalomban. A keresztény reneszánsz különben is kiveti magából az olyan eltévelyedéseket, mint az antiszemitizmus.71 Az apát véleménye az év végére finoman módosult, s már azt mérlegelte, hogy miben rosszak a szélsőjobboldali mozgalmak, s hol kellene változtatniuk.72

Az 1918-ra történő értékrendi utalással természetesen mások is éltek, mindenkit emlékeztettek, hogy Festetics Sándor Károlyi Mihály egykori hadügyminisztere volt. Ez világosan tükrözte a baloldali, radikális-demokrata tradíció további teljes elutasítását és diszkreditálását. Ilyen érvekkel szállt szembe Pehm Jószef zalaegerszegi prelátus is Festetics Sándorral,

68 Vasvármegye, 1936. január 5.1.

69Turulista tüntetés Budapesten. Vasvármegye, 1937. február 23. 2. Véget ért a pécsi diáksztrájk. Vasvármegye, 1937. február 26. 2.

70 Klemm Kálmán tanulmányáról van szó, aki Rosenberg művét és elméletét bírálta. Vasvármegye, 1937. július 25. 6.

71 Nyugatmagyarors^ág, 1937. március 8. 1.

72 Arról szólt, hogy nagyon rossz vezetői vannak a hazai szélsőjobboldalnak és folytonos küzdelmük gyengíti teljesítményüket. A nácizmustól való elhatárolódás legfőbb oka egyházpolitikája volt. A honiakról annyit mondott, ha „valóban nemzed célokat ír zászlajára egy megújhodott és a magyarság lelkében gyökerező nemzeti szocializmus, akkor az ifjabb nemzedékektől támogatva talán sikeresebben ostromolhatja a politikai uralmat jelentő sikert.” Vasvármegye, 1937. december 4.3.

186