Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

csukáké pedig az, hogy szeretik a pontyot, ezzel teszi fürgébbé, ügyesebbé őket. „A megoldás nem kiűzés, nem kiirtás, hanem numerus clausus minden vonalon.”21 — mondta. így megmarad az éledehetőség a pontyok számára. Az aszemita kiveszi a vízből a csukákat. Ez a lényeges különbség a kortársak számára is egyértelmű volt. A szombathelyi, de akkor már Nagykanizsán élő Hoffmann János textilkereskedő feljegyzésében 1940 őszén erről így írt. „... Ma már nem az antiszemitizmus a program, hanem az aszemitizmus. Kikapcsolni a zsidót minden térről. Az utolsó húsz esztendő hozzászoktathatott volna bennünket az idők vagy az emberek változásához, de az emberi gonoszság ilyen megnyilvánulásai mégiscsak meglepőek annak a generációnak, mely ifjúságát az »átkos« liberalizmus virágzásában töltötte.”22

Szombathely a századelőn egy robbanásszerű tempóban fejlődő modern, parvenü város lett. Sok elemében olyan, amilyet Babies Mihály leírt a Kártyavár című kisregényében. A világháború után a liberálisból konzervatívvá avanzsált városatyák energiájukat az uralkodó keresztény szellemben, a lelkiség feltöltésére fordították. Két térre összpontosították erőfeszítésüket, a kulturális identitás megerősítésére és a társadalmi problémákat hatékonyan kezelő szociálpolitika működtetésére. A város- fejlesztési tervek megmaradtak a regionális intézménytelepítések politikájánál — tegyük hozzá nem is sikertelenül —, de ezek gazdasági és társadalmi hozadékai már szerényebbek voltak.23 Az elképzelés a harmincas években is folytatódott: tankerületi központ, orvos- (1936) és agrárkamarai (1939) székhely lett a város, (bár mérnökit is szerettek volna).24 A múlt szépségéről már többet beszéltek, mint a jövő lehetőségeiről. 1935-ben az ún. kis népszámláláson 40.212 lelket számoltak városban.25

21 Méhelv Lajos előadásában a zsidóságot természettudományi, fiziológiai szempontból is korcsfajnak tartotta. A zsidókérdés antropológiai szempontból. Vasvármegye, 1920. október 2. 2.

22 Hoffmann János: Ködkárpit. Egy zsidó polgár feljegyzései 1940-1944. Szombathely, 2001.10.

23 Katona Attila: Az elszalasztott lehetőség? (Öt tételben az elmaradt 1921-es szombathelyi egyetemalapításról) Vasi Senile, 2001. 5. sz. 602. Tóth János: Szombathely városépítésének múltja és jövője. II. rész: a jövő. Vasi Szemle 1935. 53-55.

24 Molnár Károly: A 30-as évek közoktatás-politikai tendenciái a szombathelyi tankerületi igazgatás tükrében. In: Dolgosatok ay 1867-1967 köyötti idők magyar neveléstörténetéből. Szombathely, 1998. 42-44.

25 Vasvármegye, 1939. december 30.

175