Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

széd és magatartás. Azaz a meginduló alrendszerek szeizmografikus mozgásánál tud igazából hatékonyan feltörni a jelenség és azok körében is hatni, akik korábban erre nem mutattak nagy fogékonyságot. Egyben azt az illúziót táplálta, hogy az átalakulás vesztesei nem ők, hanem egy könnyen körülhatárolható csoport, a zsidók lesznek. Ez már több mint megélhetési antiszemitizmus. Ez alapjaiban más helyzetet jelentett, mint az 1919 után kialakult szituáció, ahol az intézmények restaurációjával vagy megkettőzésével (a keresztény szervezetek létrejöttével és a szövetkezetek állami fejlesztésével) válaszoltak a kihívásra.18 Pár évvel később azonban kiderült, ezek a szervezetek semmivel sem jobbak a korábban ócsároltaknál. Sőt hatékonyságuk, versenyképességük szerényebb. A problémák más alrendszerekben is hasonlóak voltak. A felmerült kérdésekre a válasz értékrend függő lett. A konzervatívokhoz közelálló keresztényszocialista Lingauer Albin, akit ekkor már megérintett a jobboldali radikalizmus szele is, 1938 januárjában már arról írt a Vasvármegye hasábjain, hogy egy-két korábbi tabut fel kell adni. „Fel kell adnunk a magántulajdon szentségét, azt az elvet, hogy a köznek nincs beleszólása az egyéni gazdálkodásba.”19 Fel kell adni a gazdasági verseny korlátoz- hatadanságát, hogy a társadalom alapegysége nem az individuum, hanem a család, hogy a munkaszerzés az egyének ügye, stb.20 Ez már egy másik „polgári” világról szólt.

Még egy fontos elemet kell hangsúlyozni, ami szoros összefüggésben állt az előzővel, ez pedig az antiszemitizmus markáns arculatváltása. Ugyanis e zászló alatt egyre több aszemita gyülekezett, s széles körben valójában ez a gondolat terjedt. A kettő közti különbséget a „szakértő”, Méhely Lajos magyar faj tudor az alábbi parabolával mesélte el 1920 szeptemberében a kőszegi Bencés Gimnáziumban. A tóban hidegvérű pontyok és csukák vannak, az előbbiek természete a lassúság és lustaság, a

18 A múlt hibái és a jelen kötelességei teremtették meg a Baross Szövetséget Szombathelyen, 1920. április 11-én. Budapestről jöttek az agitátorok, Bauer Jenő a kereskedelmi kamara budapesti titkára. Az elzsidósodottságról beszéltek, a bolsevizmusról. „A Baross Szövetség nem a zsidók, hanem a tisztességtelen kereskedők és iparosok ellen küzd, de épp ezért csak keresztényt vesz fel tagjai közé.” Ami egy nagyszerűen burkolt antiszemi- tázás volt, hisz a tisztességesség fogalma egyenlő lett a nem zsidóval. Baross Szövetség Szombathelyen. Vasvármegye, 1920. június 13. 1.

19 L. A. Jelenségek. Vasvármegye, 1938. január. 4. 1.

20 Ismert, hogy hasonló vehemenciával zajlottak a viták e kérdésekről az amerikai New Deal idején is. L. A. Jelenségek. Vasvármegye, 1938. január. 4. 1.

174