Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

Amíg a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvény — olvasható a második zsidótörvény indoklásában — „megalkotása előtt az országnak egyedül a nyugati szomszédja, vagyis Németország tett a zsidók kiszorítására erélyes intézkedéseket, azóta Európának sok állama lépett erre az útra”.2 E „sajátos” színezetű magyarázat, most már a nemzetközi trenddel is legalizálta cselekedetének bölcsességét, a Corpus Jurisba emelt antiszemitizmust. Az idézett szövegrészlet már egy olyan pillanatot rögzített, ahol a folyamat beindult, mi több öngerjesztővé vált. Minket azonban az indulás pillanatai, a törvényi szabályozás kezdetei érdekelnek.

A német — tágabb értelemben a nemzetközi — hatás3 persze olyan tényező, amely kiiktathatatlan a folyamatból. De mégis miként lehet meghaladni az ismert paradigmát, ami az előbbin túl még három elemre egyszerűsíti le a problémát: a zsidóellenes csoportok helyzetbe kerülésére, egy kicsi, de fanatikus mag szerepére, és végül nevezzük így, egy sokszínű antiszemitizmus latens jelenlétére a társadalomban, az állami hivatalokban, valamint a törvényhatóságoknál. Az utóbbival nemcsak az a gond, hogy bizonyítása problematikus, hanem az is, ha volt, miért nem tört ilyen virulens formában már korábban felszínre? Arról nem is szólva, hogy a modern Magyarországon egyszer már felmondatott — meglehetősen kétes eredménnyel — az antiszemita kánon. A történetből mindkét oldal más-más tanulságot vont le. Az esemény ugyanakkor túl közeli

2 A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat általános indoklása. Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Összeállította: Vértes Róbert. Budapest, 1997. 37.

3 Itt feltétlenül meg kell említeni a romániai helyzetet, amely három vonatkozásban is hatással volt a folyamatra. Egyrészt, mint szomszédos ellenséges ország, másrészt, mint a magyar kisebbség által lakott terület, ami a politikusok, és a közvélemény szilárd meggyőződése alapján előbb-utóbb visszatér. Bukarest zsidópolitikája effektive érintette az ottani magyar-zsidó viszonyt. Harmadsorban nem volt közömbös az elszakított területek zsidóságának alkalmazkodási stratégiája sem. Mennyiben őrizte meg magyarságát, vagy mennyiben váltott identitást. Ezek a kérdések igazán az első bécsi döntés után lettek a közbeszéd szerves részei. Természetesen a zsidóság egymásközti kapcsolata is olyan elem, amire figyelt a magyar hatóság, lévén Erdélyben erősnek tűnt a cionizmus hatása. E tények, és összefüggések még nincsenek kellő súllyal taglalva a magyar zsidópolitika alakulásában. Hasonlóképpen nagyon sok hír jelent meg a lengyelországi zsidópolitikáról is a helyi lapokban. A romániai zsidók, Vasvármegye, 1938. január 23. 1., Hír, 1938. január 14. 1. Karsai László: Ho/okausyt. 2001. 179. Rooseve/t követe Budapesten. John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései 1934-1941. Kiadja: Frank Tibor. Corvina. 161.

169