Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
Katona Attila: ŐRSÉGVÁLTÁS UTÁN RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT. AZ ANTISZEMITIZMUS MEGJELENÉSI FORMÁI A VASI MEGYESZÉKHELYEN 1936 ÉS 1938 KÖZÖTT Jelen írás a rendelkezésre álló szerény források segítségével inkább egy rejtélyt kíván tudatosítani, mint megoldani. Egy vidéki megyeszékhely példáján azt a kérdést vizsgálja, amire a szakirodalmi válasz meglehetősen axiomatikus. Hogyan, miért és mitől lett ilyen viharos erejű 1937 végétől az antiszemitizmus Magyarországon? Annyira, hogy maga a kormányfő Darányi Kálmán is felvállalta ezt, és a zsidókérdés létét tényként közölte, majd erre hivatkozva hozzálátott a törvényi szabályozás előkészítéséhez. Röviden arról a fordulatról lesz szó, amikor a hivatalos kormánypolitika rangjára emelkedett Magyarországon az antiszemitizmus.1 Mivel magyarázható ez? Tényleg olyan erős volt a kormányra gyakorolt lakossági nyomás? 1 Nathaniel Katzburg alapos művében kikerüli ezt a kérdést, utal a diplomaták (az amerikai John F. Montgomery és a brit G. Knox) feljegyzésére 1937-ből, de kétesélyesnek tartja a dolgot. Nem szolgál magyarázattal arra, hogy miért akkor és ebbe az irányba mentek az események. Nathaniel Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943. Budapest, 2002. 86-87. Randolph Braham Darányi Kálmán „kétszínűségében” látta a magyarázat kulcsát, de nem foglalkozott azzal, hogy7 miért akkor történt a fordulat, s miért nem korábban. Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A Holokaust Magyarországon 1. kötet. Budapest, 1997. 116-117. Pelle János is ködbe burkolja a fordulat okát. A szélsőséges mozgalmak álláspontját elutasító kormányzó 1937 novemberében audienciáján a zsidó vezetők előtt még lenézően szólt a marginális csoportok antiszemitizmusáról. Majd magától értetődően közli a keresztény-nemzeti középosztály „hamis realizmusának” következményeit, hogy' 1938 után minden társadalmi szervezet behódolt az antiszemitizmusnak, de a fordulat okára nem mutat rá. Inkább azt érzékelteti, hogy az attitűdök miatt, ez bármikor végbemehetett volna. Pelle János: ,A hamis realizmus”. In: A zsidó törvények és a magyar közvélemény 1938-1944. Európa, Budapest, 2001. 34-36. Ormos Mária összegző könyvében jól érzékelteti a kort, az átpolitizálódásban lévő veszélyeket, a felfokozott hangulatot és a kormányzat lakossági elvárásoknak eleget tevő cselekvését. A törvény megszületését önálló magyar lépésnek tartja, de utal arra, hogy' e téren még sok a homályos pont. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Csokonai, Debrecen, 1998. 170-172. és 184-185. 168
