Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

beni fellépésre azért volt szükség, hogy az ország gazdasági és társadalmi rendje megváltozzon és ennek következtében az ő helyzetük javuljon. Ok valószínűleg még abban is szilárdan hittek, hogy ezáltal nemcsak saját, hanem az ország más csoportjainak — munkásoknak, kisiparosoknak - a helyzete is javul. Ezzel szemben a nyilas vezetők azt az úri közép- osztály köreiben élő felfogást képviselték, amely a zsidóságban a történelmi magyar középosztály társadalmi szerepének veszélyeztetőjét látta.169 Számukra ezért az igazi cél a zsidó „térfoglalás” megállítása és megszüntetése volt, amelynek csak egyik állomása vagy következménye lett volna a nincstelen parasztok földhöz juttatása a zsidóktól elvett földbirtokokból. Az úri középosztály soraiból kikerülő nyilas vezetők elképzelése szerint a zsidóság kiszorítása és gazdasági pozícióinak megszerzése helyreállította volna a történelmi magyar középosztály megtépázott presztízsét, sőt egyes nyilas politikusok szemében ezt már maga a „nemzetmentő küzdelem” is megteremtette.

* * *

A nyilas pártok korai történetének és társadalmi bázisának megismerése után több következtetés is levonható. A kérdéssel foglalkozó kutatók eddig meglehetősen lekezelően foglalkoztak ezekkel a pártokkal, hangsúlyozva marginális szerepüket. Valójában tevékenységük sokkal jelentősebb ennél, ugyanis olyan alapokat teremtettek meg, amelyre az évtized második felében a szélsőjobboldal, például Szálasi hungarista mozgalma már biztosan építkezhetett. A szombathelyi csendőrkerület nyomozó osztályának jelentése szerint 1938-ban a különböző nyilaskeresztes pártoknak Somogy megye területén 117 községben 12 000, Zala megyében 176 községben 16 000, a részben Zala, részben Veszprém megyéhez tartozó balatoni nyilas főkerületben további 62 településen 5300, Vas megye területén pedig 78 községben 8000 szervezett tagja volt.170 E mellett a szimpatizánsok száma nyilván a tagság többszörö169 V. ö. Karády Viktor: Antiszemitizmus, asszimiláció és zsidó identitás Magyarországon a régi rendszertől az ezredfordulóig In: Karády Viktor: Önayonositás, sorsválas^tás, Budapest, 2001. 46-47.

1711ZML Fóispáni biz. ir. 57/1938. Mivel a jelentésben több olyan egyéb részlet olvasható, ami más forrásból is igazolható, így e számokat is a valósághoz közelinek tételezhetjük fel.

165