Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
sére rúgott. Ezek a számok önmagukért beszélnek, egyben arra utalnak, hogy az 1935-ig létrejött nyilas szervezetek stabil társadalmi bázist tudhattak maguk mögött. A szélsőjobboldalnak az 1939-es parlamenti választáson, ahol a nyilas pártok közel egymillió szavazatot kaptak és 49 képviselőjükkel a parlament második legnagyobb politikai erejévé váltak, biztos területei voltak azok a régiók, ahol már 1935 előtt is létezett a mozgalom. így? Győr és Veszprém megye két-két, Zala négy nyilas képviselőt küldhetett a parlamentbe.171 Társadalmi bázisa továbbra is az agrárnépességre épült, amelyet új területeken sikerült megszervezni, például az Alföldön vagy Pest megyében, a Budapest környéki falvakban, de kiterjedt már más társadalmi rétegekre is, elsősorban a munkásságra, sőt a középosztály egyes elemeire is.172 Választ kaptunk ezzel arra a kérdésre is, hogy a nyilaskeresztes mozgalom mennyiben tekinthető magyar jelenségnek illetve egy német minta átvételének. A párt mögött álló társadalmi bázis egyértelmű választ ad erre: a mozgalom annak köszönhette népszerűségét, hogy tömegek számára tudta megteremteni a valós politikai alternatíva illúzióját. A mozgalom magyar alapú volt, mert a magyar társadalom létező problémáira keresett választ, annak ellentmondásai és belső konfliktusai termelték ki vezetőit és bázisát. A mozgalom olyan külföldi mintákat használt föl és követett, amelyek az adott országok hasonló problémáira kerestek hasonló válaszokat. A korai nyilas mozgalom megfogalmazta a nemzeti szocializmus ideológiájának magyarországi változatát is, nem kis mértékben merítve az uralkodó magyar politikai eszmerendszer elemeiből. A nyilas pártok 1933-1935-ben történt előretörése ugyanakkor arra is utal, hogy Magyarországon a politikai közélet jobbra tolódását nem pusztán a Gömbös-kormány politikája eredményezte, hiszen a nyilasok attól függetlenül, sőt annak ellenében szervezkedtek. Gömbös tevékeny171 Az 1939-es parlamenti választáson a Győr megyei listán Pálffy pártja 47,9 százalékot ért el, a zalai nyilas koalíciós lista 43,4 százalékot, a Veszprém megyei nyilaskeresztes lista pedig 39,9 százalékot szerzett. Ezek nemcsak a Dunántúlon, hanem országos viszonylatban is - Pest megye mellett - a nyilasok legjobb eredményei lettek. Hubai 2001. 2. kötet 127. ,72Társadalmi bázisuk legstabilabb része azonban továbbra is az agrárnépesség maradt, hiszen az 1939-ben parlamentbe jutott 49 nyilas képviselő közül csupán tízen jöttek nagyvárosi választókerületből (melyből a szegedi a város tanyasi körzetéből), a 17 egyéni jelölt mindegyike pedig kifejezetten mezőgazdasági jellegű, falusias vagy mezővárosi választókerületből került be. 166
