Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

vagyis olyan falusi szavazók tömegei fogadták el a zsidóságról rajzolt nyilas képet, akiknek környezetében nem éltek zsidók, az ismeretségükben lévőkkel pedig jó viszonyban voltak. Számukra elég volt megjeleníteni a budapesti kávéházakban, prémbundákba burkolózó, szivarozó gazdag „zsidó” képét, aki a magyar nemzet minden bajának okozója.

Ezt az értelmezést ki kell egészítenünk egy további elemmel. Robert Merton, az ismert amerikai szociológus kutatásaiban azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés állítható fel az egyes társadalmi csoportok által elérni kívánt célok és a megvalósításukhoz szükséges eszközök tekintetében.159 Meglátásai szerint az adott társadalomban uralkodó társadalmi norma határozza meg tagjai számára a célokat, melyeket azután különböző eszközökkel próbálnak az alanyok elérni, megvalósítani. O az amerikai társadalmat vizsgálta ebből a szempontból, ahol a legrögzültebb társadalmi norma a karriert és a vagyonosodást fogalmazta meg áhított célként. Merton azt is mondta azonban, hogy gyakran áll fenn olyan eset, amikor a társadalmi norma szerint felállított célok eléréséhez az eszközök nem megfelelőek vagy nem elérhetőek.160 Ekkor a cél-eszköz reláció diszharmóniája következik be és ez az adott társadalomban anómiá- hoz vezet. Az anómia kifejezést Merton a szociológia egyik legnagyobb alakjától, Emile Durkheimtől vette át, a szó jelentése olyan társadalmi állapot, amelyben lazulnak a hagyományos kötelékek, zűrzavar és értékválság alakul ki. Az általános norma által megfogalmazott kihívásokra az egyének különböző viselkedésformákkal reagálhatnak. Az újítók például a környező társadalmi rend lehetőségeit a végletekig kihasználva, időnként törvénytelen eszközöket is igénybe véve próbálnak eljutni céljukig. A lázadók ezzel szemben már magát a társadalmi struktúrát kísérlik meg átalakítani, tehát esetükben „olyan erőfeszítésekről van szó, amelyek célja a fennálló kulturális és társadalmi struktúra megváltoztatása, nem pedig e struktúrán belül az erőfeszítések módosítása.”161

159 Robert K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Osiris, Budapest 2002. (Merton 2002.) Merton tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy miként kényszeríti maga a társadalmi struktúra nonkonformista viselkedésre az egyéneket.

160 A normálistól elütő magatartás Merton szerint azért keletkezik, mert „ellentét feszül a kulturálisan előírt törekvések és e törekvések megvalósításának társadalmilag strukturált útjai-módjai között.” Uo. 216.

161 Uo. 223. Kiemelések Mertontól. Ez a gondolat egyértelműen visszaköszön a nyilas ideológiában is: „Valami olyasféle köllene, ami egész mivoltában megfordítja a világot!” Adja a lap a szavakat egy parasztember szájába. Me%őfild, 1934. január 7. Ez a magya161