Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

ség jegyzőjének levele. Választási helyzetelemzésében elmondta, hogy a község lakossága négy, nagyjából egyenlő részre osztható: gazdasági cselédekre, napszámosokra, akik az ottani nagybirtokokon álltak alkalmazásban, törpebirtokosokból, akik kiegészítő keresethez jutottak ugyanott, végül a negyedik részt „az uradalmaktól többé-kevésbé függedenek” alkották. „Ezek a kisgazdák és tanyai birtokosok. Választások esetén ezek mernek önállóan állást foglalni, de miután erőviszonyuk nagyon kicsi, a szó szoros értelmében a zsellérség és a napszámosok terrorjának vannak kiszolgáltatva.” Ebből a leírásból látható, hogy a nyílt szavazás miatt önálló politikai véleményüket csak azok vállalhatták nagyobb kockázat nélkül, akik saját birtokukon gazdálkodva, önálló egzisztenciával bírtak. Ez a helyzet abban az esetben változhatott meg, ha a térségben kevés volt a munkaadó nagybirtok, a népesség többségét kisbirtokosok alkották (ilyen a zalaegerszegi régió) vagy ha a nagyobb földbirtokosok körében is akadtak nyilas szimpatizánsok (erre példa a Veszprém és Somogy megyei Festetics birtokok környezete). Utóbbi esetben természetesen a nagybirtokosok ugyanúgy nyomást gyakorolhattak saját munka- vállalóikra.157 Mivel azonban a nyilas pártokat a vizsgált dunántúli régió nagybirtokosainak csupán elhanyagolható töredéke támogatta, sőt inkább ellenük foglalt állást, a mozgalom szimpatizánsait legkönnyebben az egzisztenciális nyomásnak legkevésbé kitett kisbirtokos parasztság soraiból toborozhatta.

Ehhez járulhatott még olyan speciális eset is, amikor a nincstelen napszámosok lakóhelyüktől távol álltak alkalmazásban, politikai állás- foglalásukat ez esetben sem tudta befolyásolni a munkaadójuk. Ez volt a helyzet Zala megye legszegényebb régiójában, a Göcsejben, amely a Dunántúl egyik legjelentősebb munkáskibocsátó területe volt. Az 1939- es országgyűlési választáson itt egyéni kerületben győzött a nyilas Eitner Ákos.

Mindezek után fel kell tennünk a kézenfekvő kérdéseket, azaz a paraszti társadalom egy jelentős része miért támogatta a nyilasokat, miért utasította el a kisgazdapártot vagy más ellenzéki pártot? Különösen ér157 A dolog érdekessége, hogy a Veszprém megyei nagybirtokok bérlői között a zsidó bérlők többségben voltak. Bethlen István titkos iratai. Szerk. Szinai Miklós és Szűcs László, Kossuth, Budapest 1972. 371-374. A kötetben szereplő jelentés írója kész tényként kezeli, hogy a zsidó bérlők — akárcsak minden nagybirtokos — rendelkezett a cselédség és a napszámosok politikai állásfoglalásával.

159