Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

dekes az a tény, hogy a nyilas pártok elsőként és legkönnyebben éppen a kisgazdapártot szorították ki, amely párt pedig e társadalmi csoportok érdekképviseletét vállalta föl. Hogyan tudtak azonosulni a falusi szavazók a nyilasok antiszemita programjával, amikor a mindennapi érintkezés során elvétve kerültek kapcsolatba zsidókkal, ugyanis a vidéki választókerületek területén 1 % körüli vagy az alatti arányban éltek zsidók?158 A problémát megítélésünk szerint az agrártársadalom egzisztenciális és morális válságával magyarázhatjuk.

Az egzisztenciális válság értelmezésünkben nem egyszerűen a nyomort jelenti, nem a hagyományos értelemben vett (és a korszak vonatkozásában sokszor említett) szegénységről van csupán szó. Gondoljunk arra, hogy a párt támogatói között jobb anyagi helyzetben lévő birtokos parasztokat is találtunk. Esetünkben azonban az ő helyzetük mégis azonos az 1-2 holdas törpebirtokoséval. Egzisztenciális válság alatt ugyanis a felemelkedés, gyarapodás lehetőségének hiánya, a társadalmi bezártság értendő. Ebben az esetben mellékes, hogy egy törpebirtokos parasztról van szó, aki szeretett volna tartósan a biztos megélhetési küszöb fölé kerülni (főként földjének gyarapításával), vagy egy 15-20, akár 100 holdas gazdáról, aki gazdaságának továbbfejlesztését szerette volna elérni. Mindkettőjükre ugyanaz az érzelmi beállítódás volt a jellemző, a kitörni akarás és a változás igénye. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy a másik oldalon a nincstelenné válás lehetősége is állandóan jelen volt, az öröklés és birtokmegoszlás könnyen eredményezhetett lecsúszást. A Horthy-kor konzervatív társadalmi rendje szűk korlátok közé szorította a felemelkedés, az emberi tehetségek kibontakozásának lehetőségét, különösen érvényes ez a parasztság esetében. E mellett természetesen a szegénység önmagában is társadalmi feszültséget alkotó és fenntartó tényező volt, amely a mezőgazdasági népesség nagyobb hányadát érintette.

A gazdasági válság eredményeként súlyos létbizonytalanságba került paraszti rétegek körében felerősödött a hagyományos értékek erodálódása. Elfogadták és elhitték a nemzeti szocializmus ígéreteit és üzenetét, azt a mozgalmat támogatták, amelyről azt gondolták, hogy a helyzetükön való igazi változtatást fogalmazta meg. Azonosulni tudtak a kirekesztő nacionalizmus hagyományos, ellenség- és bűnbakképző eszmerendszerével. Kézenfekvő erre a nézetre bizonyítékul hozni az említett tényt,

158 Lásd a népszámlálások vonatkozó köteteit. A válasz természetesen önmagától adódik, a zsidósággal napi kapcsolatban nem álló választó éppen ezért hitt el mindent a zsidókról.

160