Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

dekes az a tény, hogy a nyilas pártok elsőként és legkönnyebben éppen a kisgazdapártot szorították ki, amely párt pedig e társadalmi csoportok érdekképviseletét vállalta föl. Hogyan tudtak azonosulni a falusi szava­zók a nyilasok antiszemita programjával, amikor a mindennapi érintke­zés során elvétve kerültek kapcsolatba zsidókkal, ugyanis a vidéki válasz­tókerületek területén 1 % körüli vagy az alatti arányban éltek zsidók?158 A problémát megítélésünk szerint az agrártársadalom egzisztenciális és morális válságával magyarázhatjuk. Az egzisztenciális válság értelmezésünkben nem egyszerűen a nyo­mort jelenti, nem a hagyományos értelemben vett (és a korszak vonat­kozásában sokszor említett) szegénységről van csupán szó. Gondoljunk arra, hogy a párt támogatói között jobb anyagi helyzetben lévő birtokos parasztokat is találtunk. Esetünkben azonban az ő helyzetük mégis azo­nos az 1-2 holdas törpebirtokoséval. Egzisztenciális válság alatt ugyanis a felemelkedés, gyarapodás lehetőségének hiánya, a társadalmi bezártság ér­tendő. Ebben az esetben mellékes, hogy egy törpebirtokos parasztról van szó, aki szeretett volna tartósan a biztos megélhetési küszöb fölé kerülni (főként földjének gyarapításával), vagy egy 15-20, akár 100 hol­das gazdáról, aki gazdaságának továbbfejlesztését szerette volna elérni. Mindkettőjükre ugyanaz az érzelmi beállítódás volt a jellemző, a kitörni akarás és a változás igénye. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy a másik oldalon a nincstelenné válás lehetősége is állandóan jelen volt, az öröklés és birtokmegoszlás könnyen eredményezhetett lecsúszást. A Horthy-kor konzervatív társadalmi rendje szűk korlátok közé szorítot­ta a felemelkedés, az emberi tehetségek kibontakozásának lehetőségét, különösen érvényes ez a parasztság esetében. E mellett természetesen a szegénység önmagában is társadalmi feszültséget alkotó és fenntartó té­nyező volt, amely a mezőgazdasági népesség nagyobb hányadát érintette. A gazdasági válság eredményeként súlyos létbizonytalanságba került paraszti rétegek körében felerősödött a hagyományos értékek erodáló­dása. Elfogadták és elhitték a nemzeti szocializmus ígéreteit és üzenetét, azt a mozgalmat támogatták, amelyről azt gondolták, hogy a helyzetükön való igazi változtatást fogalmazta meg. Azonosulni tudtak a kirekesztő nacionalizmus hagyományos, ellenség- és bűnbakképző eszmerendsze­rével. Kézenfekvő erre a nézetre bizonyítékul hozni az említett tényt, 158 Lásd a népszámlálások vonatkozó köteteit. A válasz természetesen önmagától adódik, a zsidósággal napi kapcsolatban nem álló választó éppen ezért hitt el mindent a zsidókról. 160

Next

/
Thumbnails
Contents