Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században

aligha zajlanának tudományos viták az Endlösung eleve tervezett voltáról, és annak szellemileg előre gyártott, illetve a körülmények alakulásának megfelelően improvizált elemeiről, és e motívumok arányairól. A zsidók úgynevezett „eltávolításának”, respektive kiirtásának tudatos előkészítői és végrehajtói viszonylag szűk kört alkottak, ám az általuk és mások által is rendszeresen szított hisztéria légkörében könnyedén tevékenykedhettek céljuk elérése érdekében.

A nemzetiszocialista fajelméleti antiszemitizmus lényege abban állt, hogy mivel a fajok, és közöttük a zsidó faj biológiailag meghatározott, a „zsidóságtól” nem lehet megszabadulni sem átkeresztelkedés, sem állásváltoztatás, sem átöltözködés útján. Egyáltalán sehogyan sem lehet megszabadulni tőle, amiből egyenesen következik, hogy a nem kívánatos fajt ki kell irtani. Ez azonban már olyan következtetés volt, amely nem fért meg az európai kultúrában. Etikai és vallási korlátokba ütközött, sőt számos országban sértette a kialakult és elfogadott társadalmi szerkezetet és a kialakított jogrendet is. Nem véletlen ezért, hogy a náci propaganda e végkövetkeztetésekről mélyen hallgatott. Annál is inkább, mert az etikai-vallási korlátok létét Hitler kitapasztalhatta, amikor az eutanáziára vonatkozó rendeletét kénytelen volt visszavonni. A társadalomszerkezeti kérdés, amelynek egyébként voltak, illetve lehettek gazdasági következményei is, Németországban nem merült fel komolyan. Részben a zsidók viszonylag alacsony száma, részben a kapitalizmus autentikus német meghatározottsága könnyen lehetővé tette a zsidók „nélkülözését”, a kulturális területen jelentkező veszteség ügyében a széles rétegek érzékenységével pedig nem kellett számolni.

Más volt a helyzet Magyarországon. Itt a gazdaság modern ágazatait a zsidók képviselték, a városok közéletében általában jelentős pozíciót foglaltak el, és nagy szerepük volt mind a médiában, mind a kulturális életben és annak mechanizmusában. Ez magyarázza, hogy ebben az országban az antiszemitizmusnak még több változata jelent meg, mint egyebütt. Hitler utalásaival, majd kifejezett követelményeivel találkozva, több magyar vezető politikus igyekezett megértetni vele, hogy a német példa követése Magyarországon a gazdaság teljes összeomlását eredményezné. Ez jóval több volt, mint védekezés. Jól tudjuk, hogy amikor a zsidók helyére tömegével léptek be felkészületlen, dilettáns emberek, valóban kaotikus körülmények alakultak ki. Ez óvatosságra intette a magyar vezetőket. A jó zsidó, rossz zsidó, vagy az átlagos zsidó és az „én

15