Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
5. tábládat /1 nyilas s^ava^ók foglalkozási megoszlása a zalaegerszegi választókerületben (1935) Foglalkozás Fő % Földműves 2999 55,0 Kisiparos 220 4,0 Falusi napszámos 99 1,8 Gazdasági cseléd 63 1,2 Városi munkás 30 0,6 Földbirtokos 15 0,3 Gazdatiszt 7 0,1 Falusi tanító 8 0,1 Házicseléd 3 0,1 Értelmiségi 2 0,0 Magántisztviselő 1 0,0 Altiszt 1 0,0 Tisztviselő 0 0,0 Egyéb (kocsmáros, boltos, fuvaros, molnár, pincér stb.) 53 1,0 Háztartásbeli 1829 33,6 Ismeretlen 120 2,2 Összes 5450 100,0 Az eredmény láthatóan markáns tendenciákat tükröz. A szélsőjobboldali jelöltre sem állami-vármegyei vagy városi-községi tisztviselő (hivatalnokok, jegyzők, hivatali beosztottak, egyéb tisztviselők), sem értelmiségi, sem egyéb, a középosztályhoz tartozó társadalmi csoportból nem szavazott gyakorlatilag egyetlen személy sem. A két értelmiségi nem más, mint a főkerületvezető Arvay István apja és testvére, a magántisztviselő pedig az Eitner-féle téglagyár vezetője.139 A szélsőjobboldalra szavazók 139 Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezekben a csoportokban ne lettek volna a nyilas mozgalomnak szimpatizánsai és támogatói. A tisztviselői, értelmiségi köröket azonban egyenlőre erősen kötötték azok a társadalmi elvárások, amelyek akadályozták, hogy egy szélsőséges politikai irányzathoz csatlakozzanak. Ezt a falat a hungarista mozgalom tudta ledönteni az 1930-as évek második felében, amikor a társadalmi elvárások 151
