Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

lési tagot Szombathelyen, feltűzött szuronyú csendőrök kísérték végig kihallgatásra.131

A nyilas mozgalom Tolna megyei súlya is messze meghaladta a választási adatokból vélelmezhető szervezettséget és befolyást. Erről a vármegye főispánjának 1937. január 4-én kelt bizalmas jelentése tudósít: „A nyilaskeresztes mozgalomnak vármegyémben — ugyanúgy, mint távoli megítélésem szerint több dunántúli vármegyében — határozottan talaja van és a nyilaskeresztes gondolat itt gyökeret vervén, azzal számolni kell. Mutatja ezt már az is, hogy a legutolsó képviselőválasztáson a gyönki választókerületben 3000 szavazat esett, egy a választás előtt csak 8 nappal kiállított jelöltre.”132 A főispán a mozgalom terjedésének okairól is kifejtette véleményét: „A nyilaskeresztes mozgalom terjedésének magyarázatát kettőben látom. Először a hangzatos jelszavak, le a nagybirtokkal és le a zsidókkal, ami itt a nagybirtokok vidékén nagyon tetszetős. Másrészt pedig abban, hogy az elégedetlenség az alsó néprétegben emelkedik, orvoslást egyik politikai párttól sem remélnek, hanem a legradikálisabb irány felé tolódnak el.”

Rendkívül izgalmasan alakult a Somogy megyei választás, ahol három jelölt küzdött a mandátumért. Itt Erdős János mindössze 7 mandátummal maradt le a pótválasztásról. Az eredményt a Festetics-párt a bíróságon támadta meg. „A választásoknál elképzelhető minden törvénytelenség és lélektiprás alkalmazásával jelöltünket 7 szavazattal elütötték a pótválasztásokba való jutástól.” írták a beadványban, melyet több mint 300 választó neve jegyzett.133 A Közigazgatási Bíróság végül a petíciót formai okok miatt elutasította. Mivel Meskó Zoltán alföldi választókerületében, Karcagon elért eredménye (31,2 %) is kevésnek bizonyult a parlamentbe jutáshoz, egyéni kerületből csupán egyetlen nyilas képviselőnek sikerült a parlamentbe jutnia, Festetics Sándornak.134 Az ő man131 A kérdéssel foglalkozó irodalom több ízben utalt arra, hogy a nyilas mozgalom a kormányzattól burkolt támogatást kapott. V. ö. Szakács 1963. 47-48. 57-58. és Magyar- ország története tíz kötetben 8/1. Akadémiai, Budapest 1988. 690-691. Adataink ennek az ellenkezőjét bizonyították. Megítélésünk szerint ezek a megállapítások a marxista történetírás azon törekvését tükrözték, amely szerette volna a Horthy-rendszer egészét és benne Horthyt is fasisztának láttatni.

1,2 MOL BM. rés. 1937-6-4007.

133 Új barázda, 1935. november 3.

134 Festetics valójában két mandátumot szerzett, a másikat Debrecenben, ahol ő vezette pártja listáját. Itt a Festetics-Balogh-féle párt a Lázár Andor igazságügy' miniszter vezet148