Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
dátuma sem bizonyult azonban biztosnak, ugyanis vesztes ellenfele a bíróságon támadta meg a választást. Festetics — saját elmondása szerint — az úriember ízlése szerinti megoldást választva, lemondott a képviselői helyről és a megismételt voksoláson újra indult. A november 11-én tartott időközi választáson azonban kormánypárti ellenfele mégsem akadt, csupán egy kisgazdapárti. Ez arról árulkodott, hogy a NÉP képviselői is tisztában voltak azzal, hogy egy tiszta választáson a gróftól nehezen lehet elvenni a mandátumot. Az eredmény valóban erre utalt: Festetics 7562, Dinich Ödön (kisgazdapárti) 2899 szavazatot kapott. A. nyilas mozgalom társadalmi bázisa A választókerületek népességének jellegéből valamint a kampány tartalmából egyértelműen láthatóvá vált, hogy a szélsőjobboldal társadalmi bázisát az agrárnépesség képezte. A kérdéssel foglalkozó történészek ezeket a nyilas pártokat több esetben agrárfasiszta jellegűnek minősítették, erre azonban inkább a programjuk, semmint társadalmi bázisuk ismerete adott alapot.135 A pártok támogatóinak pontosabb meghatározására vizsgáljuk meg a zalaegerszegi választókerület szavazóinak megoszlását. Ez a kerület ugyanis két jól elkülöníthető részből állt, a 13 ezer lakosú Zalaegerszeg városból, valamint a környező 70 falu népességéte kormánypárti listával közel azonos számú szavazatot kapott. Böszörmény kaszáskeresztes pártjának listája — melynek élén maga a pártvezér állt — ugyanakkor az ajánlásokat sem tudta összegyűjteni. A Független Kisgazdapárt óvása miatt azonban az ügy ott is bírósági szakaszba került, a választást meg kellett ismételni. Az újbóli voksoláson Festeticsük ismét sikeresen szerepeltek, ezért amikor a gróf az enyingi megismételt választáson is győzött, a debreceni listás mandátumról lemondott, így került be a parlamentbe a listán őt követő if). Balogh István. Sipos Péter tévesen említi, hogy a nyilas párt Debrecenben kizárólag azért tudott mandátumot szerezni, mert a kisgazdapártot kizárták a választásból, ezért aki ellenzéki érzelmű volt és nem akart a szociáldemokratákra szavazni, a nyilasokra szavazott. Sipos 1995. 24. valamint uő: Őrségváltás szavazócédulákkal — 1935. In: Földes-Hubai: Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Napvilág, Budapest, 1999. (Sipos 1999.) 172. A megismételt választáson ugyanis nemcsak a kisgazda- párt, de az ellenzéki Kossuth-párt is indult, így négy ellenzéki párt közül jutott mandátumhoz Festetics pártja. 135 Lackó 1966. 20-21. Gergely Jenő — Pritz Pál: A trianoni Magyarország. Vince, Budapest, 1998. 97. 107. ill. Gergely 2004. 533. 149
