Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században

korlátozásával (jegyrendszer), mindenütt eladósodás és infláció követte őket, miközben többnyire nehézségek támadtak még a frontkatonák ellátásban is. Mivel e kérdésekhez nyilvánvalóan köze volt a vállalkozók, a kereskedők és a bankárok világának, mi sem természetesebb, mint hogy ekkoriban már széles körökben hitelt talált a propaganda, amely minden szenvedésért és nehézségért a zsidókat tette felelőssé. A jelenség megfigyelhető volt szinte minden hadviselő országban, de főképpen Ausztria- Magyarországon (Magyarországot is ideértve), valamint Németországban terjedt.

Az elégedetlenség a háborút győztesen befejező országokban elcsitult, de annál hevesebbé vált ott, ahol még a vereséget is a zsidók nyakába lehetett varrni. Németországban a Dolchstoss legenda magába foglalta e gondolatot, mivel azok között a forradalmárok között, akik állítólag hátba döfték a német hadsereget, mindenesetre szép számban akadtak zsidók. Voltaképpen e feltevés következménye volt a fegyverszünetet aláíró Mathias Erzberger, majd az oroszokkal és a franciákkal kiegyezést kereső Walter Rathenau meggyilkolása. Magyarországon a háború, annak lezárása és a kialakult új belső helyzet viszont egyenesen paradicsomi állapotokat teremtett a faji antiszemitizmus számára. Még élt az ősi idegenkedés, még helyenként hitelt adtak a rémmeséknek, és ezt ki lehetett használni. Annál is inkább, mert a falusi nyomor lecsapolására korábban szolgáló szelep, a kivándorlás nem működött többé. Hozzájött ehhez a háborús nyomorgás, azután két olyan, zsidókat magába foglaló kormány, amely semmit sem tudott tenni Trianon ellen, majd a korábbi gazdasági fejlődés helyét hosszú évekre kiterjedő pangás váltotta fel. Az utóbbi magától értetődően valóban lezárta az utat a feltörekvő középrétegek előtt, amely pedig létszámában megnőtt a megmaradt országba betelepülő jelentős tömeg által. Ráadásul a békeszerződés kizárta azt a lehetőséget is, hogy a tévelygő rétegeket betereljék a fegyveres testületekbe, majd a gazdasági konszolidálás megkövetelte az állami - közigazgatási apparátus karcsúsítását.

Magyarországon felemelték tehát a fajvédelem zászlaját, amely az antiszemitizmust már faji kérdéssel kapcsolta össze, az antiszemitizmusnak azonban a fajvédők táboránál hirtelen jóval szélesebb lett a hatóköre. Nem áll a rendelkezésünkre közvélemény kutatási adat, de aligha tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a kumulálódó, alig elviselhető anomáliák felelősét a lakosság többsége Károlyi Mihályban és a minde12