Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

útra vinni az államokat, de Mussolini és Hitler megmutatta a helyes utat. Könyvének egyes fejezetei utaltak azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyekre az új eszmének választ kell adnia: A nemzeti szocializmus és egyház c. részben a mozgalom vallási elkötelezettségét mutatta be: „Maga az evangélium az ideális szocializmus tana”, melynek elvei a híres Rerum novarum kezdetű pápai enciklikában is megjelentek. A Felekezeti és királykérdés c. fejezetben a két kérdés összefüggésére hívta fel a figyelmet, mely szerint a keresztény felekezeteknek egyesíteniük kell erejüket a közös ellenség, „a zsidó marxizmus” ellen. Ezt az egységet a királykérdés bontja meg, ezért ezt félre kell tenni.67 A horogkereszt c. fejezetben a jelvény szimbolikájáról értekezett, hangsúlyozván, hogy' az nem német történeti jel, hanem egyetemes emberi, mert minden jelentősebb kultúrában megtalálható. Végezetül A zsidóság maga c. fejezet nem tartalmazott mást, mint egy összefüggő, több oldalas részt Hitler Mein Kampf c. könyvéből.

Érdekes elméletet vázolt fel Festetics Sándor a nemzeti szocializmus közös elemei közé tartozó vezérelvvel kapcsolatban. Definíciója szerint ez nem azonos sem a diktatúrával, sem a monarchiával.68 A vezér esetében ugyanis a hatalom forrása a népben rejlik, míg a másik két esetben eg)' „népen kívül álló” hatalom kezében van. A diktátor teljhatalmú, de felelőtlen egyén, ezzel szemben a vezér teljhatalmú és felelős egyén, hiszen felhatalmazását a néptől kapta. Ezért nem lehet Magyarországon Gömbös Gyula a vezér, ő legfeljebb diktátor lehet. Gömbös ugyanis diktátor akar lenni, hogy majd azután hozza létre a nemzeti egységet. Ezzel szemben a nemzeti szocializmusban a nemzeti egység emeli magasba a vezért. Gömbös már csak azért sem lehet vezér, — mondja Festetics — mert a nemzetnek már van vezére, Horthy Miklós személyében. Horthy vezéri szerepét a nyilas lapok több magasztaló hangvételű cikkel is erősíteni próbálták.69 Festetics Sándor 1934. február 9-én kihallgatást

67 A királykérdés napirendről való levételét a mozgalom vezetői következetesen képviselték. „A nemzeti szocialista mozgalom nevében megállapítom, hogy mi a királykérdést ebben a pillanatban aktuálisnak nem tartjuk.” Hangoztatta Meskó is a parlamentben. KN 1931-1935. 23. kötet (1934. május 23.) 124.

68 Me^őföld, 1933. október 8., november 19. és 1934. március 11. és 18.

69 Pesti Újság, 1933. december 10. Mespfolá, 1933. november 19., december 31. 1934. március 11. november 25. stb. Nemzet S%ava, 1935. március 5. Ezt Meskó parlamenti beszédeiben is többször világossá tette, így Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920. I. te. módosításának vitája során is, melyet

123