Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

is kért a kormányzótól, ahol „jelentést tett a mozgalomról”. Feltételezhető, hogy felkérte őt valamilyen vezéri szerepre, amitől Horthy nyilvánvaló módon elzárkózott. A gróf a találkozóról utólag azt nyilatkozta, hogy „a kormányzó úr előadásomat kegyesen hallgatta meg.”70

A nyilas pártvezetők nemcsak a történeti magyar állameszmével kísérelték meg a nemzeti szocializmust összhangba hozni, hanem a keresztényszocializmussal is. Festetics a Quadragesimo anno alapján párhuzamot vont a két világnézet között és annak két fontos pontján is teljes összhangot talált. „A mi mozgalmunk alapelgondolását az képezi, hogy a közérdek (közjó) érvényesüljön a magánérdek előtt. Amit mi akarunk, az a szociális igazságosság megvalósulása az egész vonalon. E tekintetben teljesen azonos alapokon állunk a Quadragesimo anno tanaival.”71 Ugyancsak azonosságot talált a tőke és a munka megítélésében, e szerint mindkettőnek azonos a társadalmi hasznossága és az egyenjogú képviselet elvén kell működjenek.

Ezek a nézetek azt mutatták, hogy eszmerendszerük alapvetően a Magyarországon uralkodó keresztény-nemzeti ideológia elemeire támaszkodott, azon belül is elsősorban az ún. szegedi gondolat által megalapozott jobboldali radikalizmusra.72 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a nyilas lapok folyamatosan jelentettek meg részleteket olyan szerzőktől, akik igen népszerűek voltak a politizáló közvélemény körében, így összefüggő részeket idéztek Szekfű Gyula Három nemzedék c. könypártja nevében elfogadott, hogy ezzel is kifejezze „a nemzed szocialista magyar népmozgalom részéről annak a meleg szeretetnek, határtalan tiszteletnek és hűségnek” a kinyilvánítását, mellyel a „kormányzó úr személye iránt” viseltetnek. KN 1931-1935. 17. kötet (1933. július 7.) 595. V. ö. Meskó audienciáját a kormányzónál, valamint 1934. februári Vigadóban elmondott beszédét. Pesti Újság, 1933. november 12. Idézi Szakács 1963. 56- 59. A debreceni pártszervezet még azt a végzetes ballépést is elkövette, hogy 1937 novemberében Horthyt egy nyilas nagygyűlésen I. Miklós néven királynak kiáltotta ki. Ifj. Balogh István ezzel kompromittálta és nevetségessé tette magát.

7,1 MegöfoU, 1934. február 18.

71 Megőfóld, 1934. június 3. Quadragesimo anno. „Az én mozgalmam a Rerum Novarum és a Quadragesimo anno álláspontját száz százalékig magáévá tette és teszi.” Mondta Meskó egyik parlamenti beszédében 1934. május 28-án. KN 1931-1935. 23. kötet 306.

72 Cáfolni látjuk ezzel Lackó Miklós megállapítását, aki szerint „zagyva, komolytalan, az olasz és főleg a német mintát másoló programok és mozgalmak ezek, nincs mögöttük semmiféle, akárcsak valamelyest is kidolgozott ideológiai rendszer.” Lackó 1966. 21.

124