Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

Az 1933. évi egyesületi kataszter - amelyben minden hivatalosan bejegyzett egyesület és párt szerepelt — egyeden Egyesült Nemzeti Szocialista Pártot említ.31 E pártot Budapesten alapította 1933-ban Posta Sándor (korábbi kardvívó olimpiai bajnok, akinek már voltak különböző irányú pártalapítási kísérletei), Sáry József katolikus hitoktató (volt Meskó-párti szervező) és Gáspár János egyetemi magántanár (aki később felbukkan a nyilas pártok holdudvarában). A leírás szerint a kizárólag Pestszent- erzsébeten működő pártnak olyan munkások, főleg ifjúmunkások lettek a tagjai, akik kiábrándultak a Meskó-féle pártból is és a szociáldemokrata pártból is. A különböző irányokból érkezett tagok vegyes összetételére utalt a párt elnevezése. E jelentéktelen párthoz azonban Pálffy Fidélnek semmi köze nem volt. A Pálffy-féle Egyesült Nemzeti Szocialista Párt tevékenységéről a források 1936 augusztusától tudósítanak, amikor Pálffy összekülönbözött Meskóval és egyesülve a debreceni Balogh István csoportjával valóban önálló párttevékenységbe kezdett. Mindezek alapján azt feltételezzük, hogy a szakirodalmunk által ismertetett Pálffy-féle önálló nemzeti szocialista párt valójában 1936-ban alakult meg, sőt azt is valószínűsítjük, hogy az eddig Pálffynak tulajdonított 1933-as pártprogram valójában a budapesti Posta Sándor-féle párt programja.

Visszatérve az 1932-es pártalapításra, Szüts Iván távozása után nem sokáig maradt üres a vezéri pozíció, ugyanis 1933 végén egy újabb gróf csatlakozott a párthoz. Festetics Sándor az 1931. évi választáson kormánypárti képviselőként került be a parlamentbe, az enyingi választó- kerület mandátumával. A 25 ezer holdas birtokos földjei Veszprém és Somogy megyékben terültek el, birtokközpontja, egyben a gróf kastélya is a veszprémi Dégen volt megtalálható. Festetics, aki gróf Károlyi Mihály sógora volt, az őszirózsás forradalom után néhány hétre az új kormány hadügyminisztere lett. Ebbéli tevékenységét később úgy mutatta be, mint hiábavaló kísérletet egy önálló magyar haderő létrehozására. Mikor ez kudarcot vallott, akkor mondott le pozíciójáról. Festetics 1933- ban még, mint kormánypárti képviselő kezdett el önállóan szervezni egy nemzeti szocialista mozgalmat, ami miatt — Gömbös Gyula miniszterelnök felszólítására — végül kilépett a kormánypártból.32 A sajtóban 1933. augusztus 13-án jelentette be, hogy ő is híve lett annak a „nagy megmoz- * 12

31 MOL BM. rés. 1933-7. Pártok, egyesületek kötete. 213.

12 Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása. Antal István sajtófőnök emlékiratai. Szerk. Gergely Jenő, Palatínus, Budapest 2004. 232-233. (Gergely 2004.)

112