Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

dulásnak” és „nagy újjászületésnek, amelyet nemzeti szocializmusnak neveznek”.33 Ellentétben Pálffyval és Meskóval az ő anyagi lehetőségei messzemenően biztosították az önálló politizálás feltételeit.

A három pártvezető 1933. decemberében egyezett meg a Meskó- párt keretei között megvalósítandó egységről, 1934. január 7-ére, Tapolcára pedig nagygyűlést szerveztek, ahol először léptek volna föl együtt, demonstrálandó együttműködésüket, s egyben szándékukban állt német- országi náci vendégeket is fogadni. A gyűlést azonban a hatóságok betiltották. Válaszként a vezérek közölték, hogy ettől kezdve nem fogják betartani a pártszervezésekre vonatkozó szabályokat és törvényeket, sőt a kormánypártot arra is figyelmeztettek, hogy gyűléseit és rendezvényeit nyilas csoportok fogják megzavarni.34

1933 decemberétől, Festetics bekapcsolódása után alakult ki a párt struktúrája és szervezeti felépítése. Az élén háromtagú vezérlő tanács állt, Meskó, Pálffy és Festetics. Az országot bánságokra osztották fel, minden „vezérnek” volt egy-egy régiója. így Pálffy a győri bánság, Festetics az ún. mezőföldi bánság, Meskó pedig a budapesti, központi bánság élén állt. A hármas vezéri tanács tagjait az „Országos Vezér” titulus illette meg. Legfontosabb orgánumuk a Meskó által szerkesztett Pesti Újság, pártlapjuk a Nemzet Sgava c. lap lett,35 míg a Megvfóld c. Enyingen kiadott lapot Festetics finanszírozta. Utóbbi a ,j\íagyar Jövő új nemzeti mosg galmának vesgérorgánuma” fejléccel jelent meg. A Megőfríld első nyilas lapszáma az 1933. évi karácsonyi szám volt, ekkortól alakult át az addig kedélyes vidéki hetilap nyilas politikai újsággá.

A bánsági területi rendszer 1934 áprilisáig maradt meg, akkor — a hármas vezéri tanács fennmaradása mellett — az országot főkerületekre osztották, ezek élén álltak a főkerület-vezetők. A főkerületek kerületekre, ezek pedig községi szervezetekre oszlottak. 1934/35-ben a zalai főkerület vezetője dr. Árvay István ügyvéd, központja pedig Zalaegerszeg volt, a balatoni kerület elnöki tisztét dr. Zakariás Árpád tapolcai ügyvéd, a győrit dr. Hauer József ügyvéd, a tolnait Paks központtal dr. Tordai Béla

nMe^öfdhi. 1933. augusztus 13. Tempora mutantur.

34 MOL BM. res. 1934-7-2004. (2139)

35 A lap előzménye az 1932-ben, Meskó szerkesztésében kiadott Magyar Horogkeresgt volt, jellegét tekintve inkább uszító röplap, mint politikai napilap. Ez az eredetileg eg)' oldalas „újság” alakult át a Nemget Sgava című lappá, amely 1933 folyamán több oldalas, igényesen szerkesztett, külföldi hírekkel teli újsággá változott.

113