Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

féle kisgazdapártban pedig alelnöki tisztet töltött be. A pártegyesülés után rövid ideig a Bethlen-féle Egységes Pártnak is egyik alelnöke volt. E pozíciók eredményeként komoly kapcsolatrendszert és befolyást szerzett magának, s ez jelentősen emelte tekintélyét, amit saját mozgalma megszervezésekor is kamatoztathatott. Szélsőjobboldali körökben való elismertségét mutatta, hogy még 1920-ban, Kecelen az Ébredő Magyarok Egyesületének díszelnökéül választották. Meskó kapcsolatban állt Böszörmény mozgalmával is, a két személy egy ideig a pártvezetői tisztségért is vetélkedett.8 Végül azonban az 1932 tavaszán folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, Meskó a parlamentben önálló párt megalakítását jelentette be.9 Mivel személyében a párt automatikusan országgyűlési képviselethez is jutott, a szervezkedést is könnyebben kezdhették meg.10

Mozgalma kezdetben deklaráltan a német náci párt mintájára alakult meg, jelvényük is a horogkereszt volt. A belügyminiszter azonban 1933. szeptember 18-i hatállyal a horogkeresztes jelvényt - „minthogy ez újabban egy idegen állam hivatalos jelvényének minősül” - 145.500. számú rendeletével betiltotta.11 Ehhez alkalmazkodva változtatott a párt és vette fel jelvényének a lovas nomád magyar történelmi múltra utaló nyilaskeresztes szimbólumrendszert.

Meskó parlamenti fellépése után indult meg a párt vidéki szervezése. A pártvezér már a következő hónapban hosszabb vidéki körútra indult a Dunántúlon, első szervezési főnökének, lovag Fehrentheil Tibornak a társaságában. A két férfi automobilon járta végig Esztergom, Győr,12 Sopron, Zala és Fejér megyék nagyobb településeit. „Ma még csak egy

8 Szakács 1963. 52-53.

9 Ismertetett programjának azonban több pontja azonos volt Böszörmény programjával. Meskó azért szakított Böszörménnyel - a személyi ellentéteken túl - mert túl radikálisnak és szalonképtelennek tartotta.

,nBM. VII. rés. 5977/1933. A belügyminiszter utasítása a közigazgatási hatóságok felé kizárólag a Meskó-párt részére engedélyezett gyűléseket, a többi „horogkeresztes frakció” részére nem.

11 A horogkeresztes-jelvény használatának eltiltása, he/ügyi Közlöny 1933. 566. A politikai pártok tagjainak egyenruha-viselését a belügyminiszter már korábban, 1932. augusztus 4-én betiltotta.

12 Győr megye hivatalos elnevezése korszakunkban Győr-, Moson- és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék volt. A bonyolult összetétel helyett a továbbiakban a rövidített Győr (vár)megye kifejezést használjuk.

108