Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

gáltattak alkalmat. A többek által vélelmezett földcsuszamlás azonban vaklármának bizonyult: nem került sor a rendszer szempontjából politikailag szélsőségesnek tekintett csoportok képviselőinek törvényhatósági bizottságba való „beözönlésére”, miként a zsidó virilisek túlzott „térfoglalása” is elmaradt.

Az 1929-es pécsi virilis választások alkalmával a korábban érvényesülő nyers virilizmushoz képest ténylegesen csökkent a választásokat követően bekerülő zsidó virilis bizottsági tagok száma és aránya, jóllehet ennek más, a rendszertől független okai is lehettek. Amennyiben ugyanis a nyers virilizmus marad az irányadó, úgy az első 48 pécsi legtöbb adót fizető közül 16 zsidó vallásé virilis jutott volna automatikusan törvény- hatósági bizottsági tagsághoz (33,33%),94 ám a kuriális választásos szisztémára történő áttérés eredményeképp az izraeliták száma 12-re (25%) csökkent.95 Végső soron a helyi politikai, gazdasági elit érdekei motiválták a „hivatalos” virilis listák összeállítását s ez bizonyos mozgásteret tett lehetővé a virilis választások alkalmával, ami akár a jogalkotó eredeti intencióitól eltérő eredményhez is vezethetett.96 Ennek során még a felekezeti különbségekből fakadó ellentéteket is félre lehetett tenni — átmenetileg. A további illusztrációként szolgáló 1929-es székesfehérvári virilis választásokat megelőzően egyeztetések folytak a helyi kormánypárt és a zsidó gazdasági elit képviselői között. A kormánypárt ugyanis felismerte, hogy a katolikus egyház és a zsidó tőkéscsoportok támogatása nélkül

94 Baranya Megyei Levéltár (BML) IV. 1404. Pécs szab. kir. város Igazoló Választmánya iratai 1929-1939. Pécs szab. kir. város törvényhatóságának az 1929. évi XXX. te. 9. §-a alapján egybeállított legtöbb adót fizető jegyzéke. (Arra nézve, hogy ki volt zsidó, a pécsi hitközség iratai alapján derült fény.)

95 BML IV. 1404. Pécs szab. kir. város Igazoló Választmánya iratai 1929-1939. Pécs szab. kir. város törvényhatóságának legtöbb adót fizetők közül választott tagjai. (Az irat a virilisek felekezeti adatait is tartalmazza.) 1934-ben megismétlődött az 1929-es helyzet. Míg a legtöbb adót fizető pécsiek jegyzékén, legalábbis ami az első 48 helyet illeti, 18-an voltak zsidó vallásúak, addig a virilis választások eredményeként 10 zsidó vallású legtöbb adót fizető tagja volt a törvényhatósági bizottságnak.

96 A korabeli tudósítás szerint a virilisválasztások alkalmával „az ország legtöbb vármegyéjében és valamennyi törvényhatósági jogú városában a hivatalos listák nagy' többséggel kerültek ki, csupán Zemplén megyében győzött az ellenzéki lista”. Az új törvényhatósági bizottságok. 1 'árasok luipja, 1929. november 15. A Fejér megyei és székesfehérvári virilis választásokat követően, 1929. október 18-án Széchenyi Viktor megnyugvással tájékoztatta főispán a belügyminisztert, hogy7 a „100%-ban, óriási többséggel az ún. »hivatalos« lista jutott győzelemre”, amely a „felsőbbség intenciói alapján” került összeállításra. In: Karsai 1976. 347.

102