Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

A főispánok egy része által a törvény előkészítési fázisában hivatkozott szempontok viszont szerepet játszhattak a városi törvényhatósági bizottságon belüli virilizmus szabályozásakor, különös tekintettel azon csendes, preventív jellegű intézkedésekre, amelyekkel a zsidó vallású virilisek arányának — korábban megfogalmazást nyert — kívánatos csökkenését elméletileg elő lehet mozdítani. Ebbe az irányba hatott — bár ez még további empirikus visszaigazolásra szorul —, hogy az adónagyság szerint három kúriába sorolt legtöbb adót fizetők jegyzékébe törvényhatósági jogú városok esetén a leendő virilis tagok hatszorosát kellett felvenni. Ugyanezt a tendenciát erősítette elméletileg az a választási technika is, miszerint a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvett választók együttesen — tehát nem kúriánként — választották a virilis bizottsági tagokat, majd pedig a póttagokat.<)2

A törvényhatóságoknál érvényesülő virilizmus teljes spektrumát reformáló, egyúttal preventív szűrőként is működő normákat — különösen a törvényhatósági jogú városokra vonatkozókat —, kevésbé látványosan és harsányan, mint az 1920-as fővárosi törvény vitája alkalmával, ám jóval differenciáltabban és „tapintatosabban” építették be az 1929. évi XXX. tc-be. Mégpedig anélkül, hogy bármiféle nyilvános zsidóellenes felhangot kapott volna.* 93

Az új rendszer kipróbálására, egyúttal a garanciális elemekkel körülbástyázott, amúgy pedig tradíciójában megtépázott virilizmus első megmérettetésére az 1929-es törvényhatósági bizottsági választások szolsít. Lásd még Legyed István: A törvényhatósági bizottság feloszlatása. Magyar Közigazgatás, 1929. április 29. '

1,2 Stier Miklós összegző megállapítása szerint az 1929. évi XXX. te. virilisek választására vonatkozó szabályozása „bizonyos lehetőséget adott arra, hogy megnehezüljön a zsidók bejutása a közgyűlésbe, ugyanakkor megkönnyítette a kormánvtámogató elemek bejutását is.” Stier Miklós: A polgári kor középszintű közigazgatása és iratanyaga mint történeti forrás. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk.: Pölöskei Ferenc — Ránki György. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981. 574.

w A képviselőházi vita során ugyan többször elhangzott az az érv, miszerint a virilizmus reformja a törvényhatósági bizottságon belüli „plutokrata” elem visszaszorítását — egyúttal a „kisgazda” rétegek nagyobb arányú bejutását - is célozza. A plutokrata terminus használata ebben az esetben nem tekinthető a kifejezetten pejoratív csengésű „nagytőkés zsidó” politikai közbeszédből jól ismert szinonimájaként, miként a virilizmus visszaszorítására irányuló felszólalások is csak burkoltan utaltak a zsidókra. (E kivételek közé tartozott a kisgazda Kun Béla 1929. április 18-i képviselőházi felszólalása. OKN 1927. XIX. kötet. Budapest, 1929. 224.)

101