Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalai községek önkormányzata a polgári korban
Zalai Millennium 29. ZALAI KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATA A POLGÁRI KORBAN Az 1867-es kiegyezés megkötése után a rendezett közjogi viszonyok megteremtése a községek számára is lehetőséget biztosított önkormányzatuk újjászervezésére, jogaik számbavételére. Zala megyében az 1867. május 7-i megyei közgyűlés tűzte napirendjére „a községeknek alkotmányos lábra leendő visszaállítását. ” Ennek értelmében utasították a járások élén álló főszolga- bírákat, hogy illetőségi területükön a községek bíráit és esküdtjeit eskessék fel az alkotmányra és a törvények megtartására. A községek szegénysége miatt újból felmerült a tanítók jegyzővé választásának kérdése. A megye elvileg engedélyezte a két hivatal összevonását, de szigorúan körülhatárolta, hogy ez csak milyen esetekben lehetséges. Végül az ügyet az 1868. évi népiskolai törvény zárta le, amely kimondta, hogy a tanító semmilyen más hivatalt nem viselhet. Ennek nyomán Zala megye 1870. február 7-i közgyűlése elrendelte, hogy ahol a jegyzői és tanítói állás még egyesítve van, haladéktalanul szét kell választani. A két tisztség egymástól való elkülönítése jelentős lépés volt a községi igazgatás modernizálása, polgári átalakítása felé. A döntő változást azonban az 1871. évi XVIII. törvénycikk hozta, amely a községeket három kategóriába sorolta: rendezett tanácsú városok, nagyközségek és kisközségek. A városok viszonylag nagyfokú önállóságot kaptak, a kis- és nagyközségeket a megye a járási főszolgabírák útján vonta felügyelete alá. Zala megyében a megyei közgyűlés 1872. márciusi határozata nyomán indult meg a törvény előírásainak megfelelő új önkormányzati szervek felállítása. Ez ténylegesen az elöljáróságok és képviselő-testületek újjáalakítását jelentette. Az elöljáróság a bíróból és helyetteséből, az esküdtekből, a jegyzőből, a pénztárnokból, a közgyámból — és ahol volt ilyen tisztség — a községi orvosból állt. Okét részben a képviselő-testület, részben pedig a választásra jogosult községi lakosok választották. Megbízatásuk három évre szólt, a jegyző azonban élethossziglan megtarthatta hivatalát. A képviselő-testület felét ugyancsak a választójogosultak által választott tagok 92
