Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Börtönlázadás Zalaegerszegen 1796-ban
a tetőre feljutnia, őt azonban az udvaron lévő őrök lelőtték. A fegyveres ellenállásra már képtelen rabokra mindkét irányból rátörték a kapukat, s így sikerült elfojtani a zendülést. A lázadásnak számos áldozata volt. A helyszínen meghalt 9 rab és 2 hajdú. Még a hónap folyamán belehaltak az itt szerzett sérüléseikbe hárman. Két fogoly és a hajdúk legidősebbike, a 62 éves Salamon János, áld már 25 éve szolgálta a vármegyét. A következő hónapban újabb két sérült mondott búcsút az ámyékvilágnak. Június 7-én belehalt sebeibe az akkor 30 éves Edve Ferenc hajdú, 8-án pedig Tóth Ferenc 40 éves ajkarendeki születésű rab. Az épülethez futó városi polgárok közt is akadt egy véden áldozat, egy helybéli zsidó kereskedő, akit a bentről lövöldöző rabok sebesítettek meg halálosan. Tehát június 14-én és az azt követő napokban 17-en vesztették életüket. A megyei törvényszék ítéletét 1797. szeptember 10-én az uralkodó jóváhagyta. Ekkor azonban a halálraítéltek közül már csak 4-en éltek. A többiek az embertelen bánásmód következtében meghaltak. A vármegye 1796. augusztus 17-én tartott közgyűlése egy új, 24 cikkelyből álló regulát készített a tömlöcök mellett lévő hajdúk számára. Ebben pontosan meghatározták a hajdúk ruházatát, fegyverzetét, szolgálaton belük és azon kívük cselekedeteit. Szabályozták az őrök és foglyaik kapcsolatát. A regula megszegőit botozással, szolgálatból való elbocsátással, végül a rabok közé zárással fenyegették. Bár szökések a későbbiekben is előfordultak, de ismereteim szerint a fentivel összehasonkthatóan súlyos és ily sok áldozatot követelő zendülés egészen 1848-ig sehol az országban nem történt. (K. I.) 52
