Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A falu jegyzője II. József korában

Zalai Millennium 13.

A FALU JEGYZŐJE II. JÓZSEF KORÁBAN

A XVIII. századot megelőzően a jobbágyközségekben a bírón és az esküdteken kívül más tisztségviselőt nem ismerünk. Községi jegyzővel ebben az időben még nem találkozunk — kivéve az erdélyi szász falvakat — ami azt mutatja, hogy az írásbeliség a közigazatásnak eme legalsó szintjére még nem jutott el. A bírók és esküdtek pedig még a XVIII. század második felében sem tudtak írni. Az 1760-as években a zalai falvak elöljáróinak mindössze 2,5 %-a tudta a saját nevét leírni. Ha a község igazgatásával kapcsolatban valamilyen írásbeli munka akadt, annak elvégzésére minden valószínűség szerint a falu papját kérték meg.

Mária Terézia, de méginkább II. József központosító törekvései katonai, adóügyi, igazságszolgáltatási és közigazgatási reformjai egyre újabb és újabb feladatokkal halmozták el a falvak vezetőségét is. A faluközösség belső ügyei mellett az adózók nyilvántartása, az adóbegyűjtés, az átvonuló katonaság elszállásolása, ellátása, katonai szállítások, újoncállítás, megyei és járási tisztek elszállásolása, fuvarozása, tilalmak betartásának ellenőrzése, szökött katonák, jobbágyok és minden „rossgféle” emberek üldözésének és elfogásának biztosítása egyre több és több teendő, munka elvégzését követelte meg. A megnövekedett feladattömeggel a falvak írástudatlan vezetői már nem voltak képesek megbirkózni. Mária Terézia 1772-ben elrendelte, hogy az adóösszeírásoknál, ha a bíró és esküdtjei írni nem tudnának, megfelelő írástudó emberekről gondoskodjanak. Ez nyilván ösztönzően hatott a jegyzői intézmény általánossá válására. A falujegyző hatáskörét II. József 1786-ban körvonalazta. A jegyző kötelességévé tette, hogy a közösség ügyeiben a „tollat forgassa”, „könrgörgőlevelet”írjon a földesúrhoz, vagy a vármegyében akár az egész közösség, akár egyik vagy másik lakos ügyeiben, elkészítse a beküldendő jelentéseket, vezesse a község jegyzőkönyveit, abban minden rendeletet, folyó ügyet, peres ügyet beírjon és általában minden előforduló ügyben a rendtartás és a közérdek biztosításában közreműködjön.

A falu jegyzője ugyan nem tagja a falusi önkormányzatnak, de szaktudása révén bizonyára jelentős befolyással bírt. A vármegyével és a földesúrral szemben gyakran védelmezte az őt alkalmazó közösséget.

44