Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A falu jegyzője II. József korában

Zalában a XVIII. század utolsó évtizedei előtti időből gyakorlatilag nincsenek adataink a nótáriusokra vonatkozóan. A vármegyéhez érkező különböző panaszos, vagy kérvényező beadványokban ugyan időnként feltűnik a jegyző aláírása, korábban is, de viszonylag ritkán.

1789 januárjában Balassa Ferenc, a zágrábi kerületi főispán utasította a kerületéhez tartozó megyéket, hogy írják össze a területükön lévő falvakban működő bírókat és jegyzőket (a kerülethez tartozott Zalán kívül Varasd, Kőrös, Pozsega és Zágráb-Szeveán). Az összeírások mindenütt elkészültek, amiről Balassa egy összefoglaló jelentést készített az uralkodónak. E szerint kerületében az összes faluban van bíró, aki mellett néhány esküdt is működik. Jegyzők is vannak szép számmal, de például Körös megyében mindössze 2-3 faluban tartanak jegyzőt. Zágráb-Szeveán megyében egyáltalán nincs nótánus. Balassa javaslata: „megfelelő írástudó személyek hiányában a papokat rá kellene szorítani arra, hogy a jegygöi funkciót vállalják Zala a kerület

45

Falusi elöljárók „aláírásai” 1770-ből