Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Egyházi élet a XVIII. század elején

az épülethez. A plébániaiak ugyancsak a török időkből származó emeletes kis faház volt, melynek földszintjén istálló, emeletén pedig két szoba és egy konyha volt. Egyébként az épület nagyon rozoga állapotú lehetett, hisz mintegy későbbi feljegyzésből megtudhatjuk 1699-ben össze is dőlt. A frissen felszabadult vár és város plébánosa horvát ajkú, ezzel szemben hívei döntő többségében magyarok. Minthogy a plébános magyarul nem beszél, ezért a szentbeszédeket egy, a várban élő jezsuita páter tartja.

A plébániák száma 1700 és 1710 között 11-gyei gyarapodott az egyházmegye területén. Ezidőben jött létre a nemesapáti, valamint zalabéri plébánia is. Az elkövetkezendő 15 évben 25 plébánia újult meg, köztük a novai, zalaszentgyörgyi, valamint a pacsai is.

Az egyházmegye újraszervezésében nemcsak az elpusztult templomok és plébániák hiánya jelentette az egyetlen nehézséget. Legalább ilyen probléma volt az általános és állandó paphiány. Gróf Volkra János püspök (1710-1720) 1711-ben e szükségtől indíttatva alapította meg szemináriumát, melynek vezetését a piaristákra bízta. Az alapítás okát maga így adta meg egy 1711. október 26-án kelt oklevelében: ,/nivei fájdalommal kellett tapasztalnunk, hogy a döghalál és mindenféle csapás, nyomorúság által végínségbe jutott papjaink részben elszéledtek, az alapítványok pedig, melyből az egyházmegye ellátására szükséges papnövendékek mindinkább növekedő száma lett volna várható, a jövedelmek megcsappanása miatt kellő számú utódokat nem szolgáltattak, elhatároztuk, hogy Szent kínná tiszteletére papnevelő intézetet létesítünk, amelyben a bölcseleti, úgy szónoklati tudományokba jól kiképzett, mindazon 20 éves, vagy idősebb ißak vétetnek fel papnövendékül, akik az erkölcstudományok elvégzése után a megüresedett, vagy Isten segedelmével újonnan alapítandó plébániákra

Volkra János püspök

36