Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Egyházi élet a XVIII. század elején

Zalai Millknniu.m 10.

EGYHÁZI ÉLET A XVIII. SZÁZAD ELEJÉN

A török elleni felszabadító háború, majd az ezt követő kuruc háborúk, valamint a század elején fellépő pusztító járványok szinte teljes mérték ben elpusztították az országnak a hadak útjába kerülő részét. A pusztítás áldozataivá váltak a várak, kastélyok, kúriák, az egyébként is kevés számú iskola, templomok és plébániák, imaházak és parókiák.

A hatalmas, több vármegyére kiterjedő veszprémi egyházmegyében (ide tartozott Fejér megye egész területe, Somogy, Veszprém és Zala vármegyék nagyobb része, valamint a Pest megyéhez tartozó Buda és környéke) egy 1726-ban kelt egyházlátogatási jegyzőkönyv csupán 58 plébániáról, illetve 80, a plébániákhoz tartozó fikákról ad számot. Mint Petrák Mihály, Acsádi Ignác püspökről szóló monográfiájában megállapítja: ../ ip a kevés is soknak látspik a XI 77. spápadi állapothoz képest. I jpápád elején a középhon (XI1 -XI ’. spápadi) 4S7 plébániából már csak 30 van mez de a spápad derekára ep a spam is leolvadt 5-re. ” Bíró Márton 1757. évi jelentésében 30 régi „emberemlé kepe! óta fennálló” plébániát sorol fel. Köztük Zala vármegyéből Kéthely, Tapolca, Gyulakeszi, Szentbékálla, Káptalantóti, Vita, Felső- és Alsóhahót, Keszthely, Zsid, llezi, Szentgrót, Csehi, Szegvár, Zalaegerszeg, Salomvár, Bagód plébániáit.

Zala eszerint kisebb veszteségeket szenvedett a háborús évtizedek ben, mint az egyházmegyéhez tartozó többi vármegye. A kép ennél is kedvezőbb, hisz a megye jelentős területei nem állnak a veszprémi püspök joghatósága alatt. A Kcrkától keletre eső plébániák — Pusztamagi a- ród, Bánokszentgyörgy, I lomokkomárom, Kanizsa, valamint a teljes Mura köz a maga 12 plébániájával — a zágrábi püspökség fennhatósága alatt élt. A terület egészen 1777-ig, az új püspökségek megalakításáig vita tárgyát képezte Veszprém és Zágráb püspökei közt. A zágrábi püspök 1692 ben lefolytatott vizitátiójából tudjuk, hogy például Kanizsán szinte azon nal annak felszabadulása után megindult az egyház újraszervezése. A vizitátorok szerint az ekkor használatos alsóvárosi templom azelőtt török mecset volt. A négyszögletes épülethez a keresztények kétablakos tor nácot ragasztottak s c fölé szintén fából tornyot emeltettek, melybe egy kisebb harangot is helyeztek. Később egy kis sekrestyét is ragasztottak