Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Zrínyi és a török

igyekezett kihasználni a győzelemben rejlő lehetőségeket. A téli hadjárat Kanizsát gyakorlatilag elvágta a török hátországtól, es tavasz végéig nem kellett számolni nagyobb felmentő sereggel. Becsben azonban elvesztegették az időt, és csak 1664 áprilisának végén kezdődött meg Kanizsa ostroma. Hiába érkeztek azonban még bajor es rajnai csapatok is a magyar, horvát és császári sereg megerősítésére, hiába fogta gyűrűbe Kámzsát mintegy 20000 katona, az ostrom nem járt sikerrel. A Grazból kapott ágyúk és lőszerek felmondták a szolgálatot, a török kirohanásokká! zavarta az ostrom előkészületeit, végül május derekán a kb. 40000 főre becsült török felmentő sereg átkelt az újjáépített eszéki hídon, es két heten belül visszafoglalta a télen elvesztett kisebb végvárakat. A közeledi) török túlerő hírére a haditanács az ostrom félbeszakítása mellett döntött, és a sereg felszerelését hátrahagyva vonult el Kanizsa alól.

Kanizsa felmentése után a hatalmas török sereg ostrom alá vette Uj- Zrínyivárt. Zrínyi a végsőkig ki akart tartani, míg Bécsnek csak addig volt fontos a vár, amíg azzal fedezni lehetett a császári csapatok összpontosítását Ausztria védelmére. 1664. június 30-án ürítették ki a már tarthatatlanná váló várat, és Uj-Zrínyivárt a török azonnal felrobbantotta, eltörölte a föld színéről. A török ekkor visszatért Kanizsa alá, majd nvár derekán Bécs ellen indult. Augusztus l-jén azonban a császári csapatok Szentgotthárdnál vereséget mértek a Rábán átkelő török seregre. A törökök veresége súlyos, de nem megsemmisítő volt, mert továbbra is ők maradtak számbeli fölényben. Az augusztus 10-én Vasváron kötött béke szerződés gyakorlatilag a korábbi helyzetet ,j%entesiktte" újabb 20 évre. A császári hadvezetésben mélységesen csalódott Zrínyi még L'j-Zrínyivár ostroma közben elhagyta csapatait. Elkeseredését csak fokozta a magyar szempontból „szégyenletesnek" tartott (valójában a politikai és katonai erőviszonyok pontos ismeretében azonban nagyon is reális) vasvári béke Ki tudja, mire szánta volna el magát Zrínyi, ha túléli 1664. november 18-át, ezt a végzetes őszi napot. Zrínyi azonban vadászatot rendezett barátai és vendégei tiszteletére, és a kursaneci erdőben halált, sebezte egy vadkan. Halálát egész Európa gyászolta, a r .ag> ar kozvéiemer, r»ev. hajlamos volt azt hinni, hogy nem egyszerű 'ad.ozbr.h se; nem a császáriak által felbérelt orgyilkos végz Bécs érdekeit.

34